A felzabáljuk Berlint szerzőinek fájó pontja ez a fagyizó, ugyanis nem tudom lehet-e szebb és jobb fagyikelyheket készíteni, de erősen kétséges számomra. Jobbakat biztosan, de szebbeket… nehezen. A Dw adásában hallottam először két éve erről a fagyizóról, azóta rendszeresen megfordulunk ott. A Café e Gelato ráadásul minden nap nyitva van, pluszban a város (egyik) közepén,…
Fúha, jó rég nem írtam az olvasmányaimról, de most összefoglalom, mit olvastam 2021 második felében. (A többi olvasós posztot itt olvashatod.) Milyen egyszerű lenne az élet, ha vámpíros könyveket vagy kalandregényeket olvasnék 🙂 Tuti meglett volna a 100 elolvasott könyv idénre. Mármint 2021-re, de ez a hetven könyv szerintem nem rossz teljesítmény, főleg lényegében hat…
Semmit nem olvastam és ez most nagyon jó volt.Egyszer csak telítődtem és nem volt kedvem sem olvasni, sem hangoskönyvet hallgatni. És még filmet sem néztem! Nem mintha nagy tévéző vagy filmnéző lennék 🙂 És milyen jó volt semmit sem olvasni! Kell az ilyen is Ha csak rózsaszín regényeket olvasnék, nem lenne szükség ülepedési időre. Ha csak…
Azerbajdzsán érdekes hely, amennyiben az ember érdeklődik vagy érdekesnek találja a posztszovjet tagállamokat, de különösen ismerősnek fogja találni a helyet, ha élt a 70-es 80-as években. Baku olyan, mintha összekeverték volna 1960-at és 2040-et. Futurisztikus épületek, lepusztult Volga, Moszkvics, Zil járművek között, végtelenül kedves emberekkel és érdekes gasztronómiával. Szerintem ilyen Azerbajdzsán. Az összes kapcsolódó posztot…
Idén sem unatkoztunk és általánosan elmondható, hogy minden utazás után az volt az érzésem, hogy „de jó itthon lenni” vagy „de jó, most két hétig nem megyünk sehova”. Persze a dologhoz tartozik, hogy idén úgy telt el 6 hónap, hogy lényegében Berlinben ültünk, csak a parkban voltunk és az összes többi, igen intenzív utazós élmény…
Mit kell Magyarországon elintézned külföldre költözés előtt? Annyira nem nehéz és bonyolult a helyzet, akár azonnal foghatod magad és mehetsz, de nem árt, ha van nálad néhány papír amire esetleg szükséged lehet. Sok ilyen dokumentumot a magyar nagykövetségeken is beszerezhetsz, de egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb, ha még indulás előtt mindent elintézel. De nézzük sorban az…
Nem szoktam külön épületekről írni a blogon, pedig néha lenne mit mesélni. Igazság szerint ha jól emlékszem ez a legelső épületről szóló poszt. Minap a Tierparkban jártunk (erről itt olvashatsz) és az állatkerti séta közben bementünk a Friedrichsfelde kastélyba. Hozzáteszem, hogy a látogatás ingyenes és több termet is meg lejet nézni önállóan. Nevét I. Frigyes…
Nemrég megint volt egy érdekes beszélgetésem a szomszéddal a pénz és idő kapcsolatáról, amúgy meg arról, hogy mi mindent tervezünk idén a ház körül. Beszélgettünk egy darabig, aztán egyszer csak elkezdett nekünk magyarázni egy munkafolyamatot – hogy ezt így kéne csinálni, meg aztán úgy kéne megoldani. Eleinte nem értettem, miért magyarázza nekünk a számunkra teljesen…
Teljesen Olaszország hiányom van, elismerem. Hiányoznak az ízek, a hangulat, a táj. Rögtön le is szögezem, hogy nekem Olaszország nem a Rimini – Lido di Jesolo tengelyt jelenti, ezzel szemben Liguria, Puglia, Piemont vagy Szicília annál inkább szerelmeim., így aztán ne csodálkozzunk, hogy minden lehetőséget megragadok, hogy igazi olasz kajákat egyek és így jutottunk a…
Napok óta azon kattogok, mi nem stimmel. Aztán rájöttem, hogy másfél hónap az az idő, amit kibírok egy országban egyszerre. Tavaly is másfél hónapig bírtam Magyarországon, Portugáliában is ennyi idő után kezdtem azt érezni, hogy „na, jó, legyen már valami változás”. Úgy látszik ennyire vagyok hitelesítve az életem ezen szakaszában. Itt van például a magyar…
Kívülről nézve olyan egyszerű lehet, de belülről nagyon nem egyszerű, főleg ha a keret nem végtelen. Nem a pénzen fogok itt nyavítani, az olyan hétköznapi lenne. Sokkal inkább arról akarok most mesélni, hogy mennyire nehéz helyzet az, amikor már bejártad az összes környező (és nem annyira környező) országot, a nagyobb és kisebb városokat, a megfizethető,…
Jó későn indultunk el ezen a napon, már majdnem sötétedett, amikor Rouen-be értünk. Egy jó kedélyű középkorú nőt kaptunk idegenvezetőnek, aki először szerette volna megtölteni a fejünket a francia történelem viharos évszázadinak minden apró történésével, viszont ezt az én agyam annyira nem akarta befogadni, hogy szerintem két perc után mással voltam elfoglalva. Sokkal jobban érdekelt…
