A Galleria Vittorio Emanuele Milánóban pont a dóm előtti térről indul, a kereszt alakú galéria másik szárnya pedig a Piazza della Scala-hoz vagyis a milánói Scala-hoz vezet. Érdemes bemenni és sétálni a fedett udvarban! Mit látsz, ha bemész? Regneteg felső kategóriás éttermet, kávézót és a mai legnagyobb divatmárkák boltjait, nem beszélve az exkluzív ékszerboltokról. Az épület külső…
Madeirai utazásunk harmadik napja igen mozgalmas lett. Ez a sziget tele van hajtűkanyarokkal, hegyekkel de olyannyira, hogy a nap közepén azt éreztem, hogy még egy kanyar és „felmondok”. Szóval lehet, hogy nem vagyunk követendő példák ezzel az útvonallal. Mindenesetre csodákat láttunk a legmeglepőbb helyeken. Ez csak egy sima kép. Semmi extra nincs benne, azért van…
A múltkor meséltem, hogy találtunk egy rendes péket, ami történetesen olasz, ráadásul milánói. Tőle rendelünk hétfőnként vagy keddenként egy nagy kenyeret, egy adag péksütit meg amit még épp megkívánunk. Jut is eszembe, a múlt héten ettem úgynevezett maritozzit, a mazsolás fajtából ami szerintem a legfinomabb péksüti volt, amit valaha ettem és annyira finom volt, hogy…
Nem is tudom hol kezdjem! Italok: szándékosan mindent megkóstoltam és az italok voltak a legérdekesebbek számomra. Van egy úgynevezett limonádé italuk (Natakhtari Lemonade), palackozott, enyhén szénsavas verziót képzeljetek el. Mindenféle ízben lehet kapni. Szerintem mind nagyon finom, de utastársaim között volt aki azt mondta, hogy ihatatlan némelyik. Van körtés – nagyon édes, picit vaníliás- van…
Tegnap, a „vidék kettő” kisvárosomban megismerkedtem valakivel, és rájöttem, hogy nem vagyok UFO. Ezt most olyan szempontból mondom, hogy valóban úgy van, ahogy éreztem, ahogy gondoltam. És legalább nem vagyok egyedül. Két éve vettünk egy házat „vidék kettőn”, Magyarországon. Erről sokat szoktam írni, mesélni, hogy milyen városiként vidékre költözni („vidék kettőre”), és valahogy mindig az…
Alaposan el vagyok maradva a meséléssel, de hát… mostanában minden van, csak idő nincs. Viszont áprilisban Calabria és Szicília volt terítéken nálunk, és muszáj írnom róla, mert egészen váratlanul beleszerettem Calabriába, amit sokáig csak úgy ismertem: „az olasz csizma orra”. Már az utazás eleje is ígéretes volt – péntek esti indulás, semmi reggeli kapkodás, semmi hajnalban reptérre menetel….
Tegnap este behúztam a függönyt így jó sötét volt az éjszaka.Persze ettől függetlenül hajnali kettő körül felébredtem aztán kint ácsorogtam az ablakban pár percig, hallgattam, hogy milyen csendes a város és elgondolkoztam azon, hogy lehet, hogy kellene egy kicsit dolgoznom. Hogy nyomhatnám mondjuk reggel 6-ig a munkát, aztán meg egész nap szabad lennék és megnézhetnék…
Csönd van. Talán csak egy pillanatnyi megállás van a száguldó hétköznapokban. Egy kicsit túl sok mindent csináltunk egyszerre, de sikerült is minden, jól és gyorsan haladunk. Az elmúlt napok és hetek olyanok voltak, mint egy vitorlásverseny a nyílt óceánon, ahol a kapitány szikrázó szemekkel irányítja a hajót, és mi, matrózok csak kapkodjuk a szélben a…
Óceánjáró hajóval utazni a legköltséghatékonyabb dolog mostanában. Jó, azért itt is léteznek felsőkategóriás hajók, és a hajón körülbelül a világ összes pénzét el tudja költeni az ember, ha nem figyel. Utaztam már hatalmas, óriási és pici hajóval is. A legutóbbi kalandunk viszont olyan kellemetlen volt, hogy bátran kijelenthetem, hogy a hajó, amivel soha többet nem…
Jó rég nem foglaltam össze, mit is olvasok vagy olvastam mostanában, de ez egy olyan dolog, amire mindenképp időt kell szentelnem, hogy lássam a haladást vagy fejlődést (ha van). Ha jól sejtem, idén nem a komolyabb műfajok fognak lekötni, inkább a laza, történetmesélős esetleg a régebbi sikerkönyvek, amik megértek ezer kiadást és minden nyelvre le…
Ma az a kaland várt ránk, hogy át kellett menni Lanzarote szigetéről Fuerteventurára. A hajó biztos volt, arra megvolt a jegyünk, de a többi közlekedési dolog teljesen bizonytalan volt, mert Lanzarotén eléggé gagyi a tömegközlekedés és megbízhatatlan is. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az úthálózata viszont nagyon jól kiépített, ráadásul jó minőségű. Bejártuk a teljes szigetet…
Írtam ám egy kisokost is az MSC hajókról, azt itt olvashatod. Milyen az élet az MSC Preziosa hajón? Reggel az emberek fél 7- 7 körül éledeznek, majd mennek reggelizni. A reggeli jó sokáig eltart, mindenki komótosan eszik, többször választ, beszélget. Nyugi van. Ha valaki elmegy kirándulni a hajóról, akkor 9-10 körül kiszáll, majd délután visszajön….
