(A fenti kép a mesterséges intelligencia kreálmánya). Kezdjük azzal, hogy megkérlek arra, hogy légyszi ne menj le ítélkezésbe, helyette inkább próbáld átérezni a történteket. Itt van egy metropolisz, Berlin. Világméreten egy „falunak” számít a maga 4 millió körüli lakójával, lévén, hogy az első száz legnagyobb városban nincs benne, de Németországban mégis a legnagyobb, magyar szemmel…
Mindenkit megkérek, hogy ne menjen el oda, hogy „má’ megin’ Magyarországot kritizálja a kis magyargyűlölő”, hanem azt vigye haza az alábbiakból, hogy „jé, ilyen is van és itt az út, ide is el lehet jutni.” Fejlődik a világ és én csak pislogok meg kihasználom a lehetőséget. Berlinben is borzasztóan nagy az orvoshiány, itt ráadásul nem…
Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy sok magyar azt hiszi, hogy jól ismeri Németországot, de valójában egyáltalán nem így van. Hallanak ezt-azt a hírekben, de mivel az alapvető ismereteik hiányosak – hiszen rég tanultak földrajzot, és a gazdaságpolitikai fogalmakat sem ismerik –, hamar kiderül, hogy halvány lila gőzük sincs Németországról. Általában az szokott történni, hogy egy rövid…
Ismét azzal kezdem, amit már többször is említettem: a vidékre költözés különleges tapasztalat, mert olyan emberekkel találkozhatsz, akikkel belvárosiként, budapestiként valószínűleg soha nem futottál volna össze, és közben egészen más életfelfogásokkal is megismerkedhetsz. Pár hete rákérdeztem a szomszédnál, hogy szerinte ki számít gazdagnak vidéken, és erre olyan választ kaptam, amire álmomban sem gondoltam volna: Az…
Nem arról fogok írni, hogy Manyika milyen gyorsan futja a százat, miközben én csak totyogok, hanem arról, hogy a magyar kisvárosunkban mennyire jellemző a versengés. Ha a szomszéd meglátja nálad az „áhított” tárgyat, akkor neki is hirtelen szüksége lesz rá. Mert „nehogy már lemaradjon”. Kitérhetnék arra is, hogy a szomszédok mennyire vágynak ezekre az irigyelt…
Kicsit messziről kezdem. Amikor gyerek voltam, az emberek 55 éves korukban mentek nyugdíjba. Emlékszem, amikor valamelyik rokon nyugdíjba ment, mindig mondták nekem, hogy „neked már nem lesz nyugdíjad”, és ezt el is fogadtam. Most, hogy elmúltam 50, bár néhány év vagy esetleg másfél évtized múlva én is nyugdíjas lehetnék, már egyáltalán nem számítok arra, hogy…
Én vagyok az a szerencsés szerencsétlen, akinek állandóan balszerencséje van a berlini reptérhez. Igen, ez megint egy repteret fikázó poszt lesz, de most más megközelítésből. Ennek vannak előzményei is, azt itt olvashatod. Szóval az van, hogy pár éve, a covid egyik középső hullámában megnyitott a nagy berlini reptér. Előtte bezárták azt a kettőt, ami működött…
Egy ideje foglalkoztat a gondolat, hogy milyen lenne az életem, ha nem beszélnék és olvasnék külföldiül. Az első, és talán legnyilvánvalóbb válasz az, hogy teljesen megváltozna – gyökeresen átalakulna az életem, ha hirtelen elfelejteném az általam ismert nyelveket. Ha tudsz külföldiül, hozzáférhetsz olyan információkhoz, amelyek létfontosságúak lehetnek, és valóban pozitív hatással lehetnek rád. 10 millió…
Tegnap, a „vidék kettő” kisvárosomban megismerkedtem valakivel, és rájöttem, hogy nem vagyok UFO. Ezt most olyan szempontból mondom, hogy valóban úgy van, ahogy éreztem, ahogy gondoltam. És legalább nem vagyok egyedül. Két éve vettünk egy házat „vidék kettőn”, Magyarországon. Erről sokat szoktam írni, mesélni, hogy milyen városiként vidékre költözni („vidék kettőre”), és valahogy mindig az…
Mióta az eszemet tudom, egy lakatlan szigeten szeretnék élni. Ott nyugi van, kisebb a népsűrűség, tisztább a levegő, nincs zaj, de van természet. Az meg jó, ráadásul sziget mivolta miatt minimum tenger, de leginkább óceán veszi körül. Szögezzük le, hogy igazi lakatlan szigetre nem költöznék mert azért vannak elvárásaim és lusta is vagyok. Szeretem ha…
