A múltkor egy török taxis hozott haza Schönefeldről, vagyis a reptérről. Jó sokat késett a járat és hullák voltunk, pluszban itt mostanában éjszaka szerelik a metrót, így macera lett volna hazajutni, de főleg hosszú, így taxiba ültünk.A taxis egy dumás ember volt. Az a fajta, aki nem bír egy percig sem csöndben maradni mert égető…
Az összes ismert, mindenkit érintő körülmény ellenére a 2020-as év sem telt unalmasan, pedig minden esély megvolt rá. Nem mondhatom azt, hogy idén sokkal kevesebbet utaztam mert ez nem igaz. 🙂 Hálásan köszönöm a sorsnak, hogy így alakultak a dolgaink, mind élünk, jól vagyunk és bátran várjuk a 2021-es évet is. De inkább arról dumáljak, hol…
Egy csomó nehéz olvasmányon vagyok túl, úgyhogy kellett valami kulturális értékkel bíró is. De ne szaladjunk ennyire előre. 🙂 Mit olvastam novemberben? Egy év a világ legboldogabb országában Itt Dániáról van szó, nem valami távoli, ismeretlen ázsiai országról. Többször jártunk Dániában, és mindig azt láttam az ottani embereken, hogy nyugisak. Nem egy idegbajos nép. Szeretnek ráérősen…
Igen, lehet kérdezni, hogy minek rendelek, ha itt is van valamiféle kolbász, mi több még Pick termékek is vannak majdnem minden boltban, meg magyar szalámi, magyar szilvás és túrós gombóc a Lidl-ben, nem is beszélve a majdnem mindig kapható magyar „TV” paprikáról.De ne tévesszünk össze a nagyipari terméket (Pick) egy kisüzemi gyártású, nem megszokott húsból…
Őszintén szólva most bajban vagyok mert rengeteget olvastam 2020 októberében is, de nem jegyeztem fel a dolgokat, szóval így nehéz lesz visszaemlékezni, de muszáj megpróbálnom. Vettem egy csomó ebookot a Libritiől és az Amazonon is vettem ezt-azt. Mármint könyvet. Mentségemre szolgál, hogy nehéz hónapon vagyok túl, nem volt egyszerű világgá menni határozatlan időre, és ez rányomta…
Kérdezem ezt magamtól.A dolog onnan indul, hogy a határozatlan időre távozást szervezve, vettem „bőröndöt” is a repjegyhez, gondolván, hogy úgysem férek bele a kicsi, 25 literes hátizsákomba, mert „lehet, hogy fél évre megyek”.Tök rendesen befizettem a bőrönd szállításának díját. Persze az aranyos férjem ismer engem és megkérdezte, hogy „van egyáltalán annyi cuccod?” én meg rávágtam,…
Ne felejtsük el, hogy ez a lista főleg magamnak íródik, hogy lássam, mennyit olvasok és nem utolsó sorban hogy évek múlva is vissza tudjak emlékezni arra, hogy egy könyvet egyrészt már olvastam, másrészt pedig hogy mennyire tetszett. Ha az ember havonta elolvas 5-10(-15) könyvet, tökre nem biztos, hogy öt év múlva is pöpecül emlékezni fog…
Augusztusban voltunk nyaralni a Kanári-szigeteken, ráadásul nagyon jó új szokást vezettem be az életembe: reggelente elmegyek sétálni (ha olyan az idő) és hétvégén, mivel már nem járunk ki a Britzer Gartenbe, egy hosszabb sétát szoktam tenni a környéken és nem annyira a környéken, így viszont rengeteg időm lett a Voiz hangoskönyves appot hallgatni meg olvasni…
Két fő olvasmányom volt a hónapban. Mindkettő elgondolkodtató, nem „gyorsan átfutom” típusú könyvek. Különösem az első, Anita Moorjani könyve volt elég kemény olvasmány. 1, Anita Moorjani – Meghaltam, hogy önmagamra találjak Már pár hónappal ezelőtt „összefutottam” a nevével, de csak a könyv negyedénél sikerült összekapcsolnom a nevét az arcával. Idén tavasszal részt vettem az ingyenes…
A karantén idején úgy beindult a Voiz, hogy szerintem egész évre ellátott hallgatnivalóval. Még felsorolni vagy kitalálni is hosszú lenne az elolvasandókat vagy maghallgatandókat, nemhogy végighallgatni. Mostanában hullámzó volt a teljesítményem, volt olyan, hogy nem hallgattam semmit egész nap, de olyan is volt, hogy több órát töltöttem vele.Fizikai könyvolvasással is telt idő, Tim Ferriss –…
Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy az életem nem egy átlagos élet. Egy bizonyos szempontból. A számomra legfontosabb szempontból, ami nem más, mint a szabadság. Honnan tudom, hogy nekem a szabadság kell? Onnan, hogy kipróbáltam mindkét oldalt. Nagyon régen (évtizedekkel ezelőtt) egy olyan helyen dolgoztam, ahol csak papíron adták ki a szabadságot. Nem lehetett elmenni nyaralni,…
Évekkel ezelőtt beiratkoztam brahiból egy ilyen órára. Ami, ahogy a címéből is látszik, arról szólt, hogy ha jön A Nagy Katasztrófa, akkor az ember tudja, mit csináljon. Azzal kezdődött a kurzus, hogy mindenkinek át kellett gondolnia, hogy az épp aktuális lakhelyén milyen katasztrófák fordulhatnak elő. Akkoriban Budapesten éltem, ahol nem jellemzőek a hurrikánok, tornádók, pusztító…
