5 hónapja nem tettem ki a lábam a városból, mi van?!

Na igen. Ilyen is ritkán van, úgy meg pláne ritkán, hogy még hétvégére sem megyünk el a tengerpartra, vagy akár a parkba (Britzer Garten vagy Garten der Welt).
A Balti-tenger partja tőlünk csak másfél-két óra kocsival, szóval nem az a bajom, hogy messze van, hanem az, hogy nem lehet országon belül utazni. Vagyis lehetne, de kell hozzá nyomós indok, az meg nincs, hacsak az nem nyomós indok, hogy szeretném látni a tengert és egy kicsit fagyoskodni a szélben mondjuk Warnemündében. 😀

Megy az ötletelés, hova mennék, de annyira képtelen a helyzet most, hogy nem merek foglalni. Tök jó lenne foglalni egy hajós utat, de még úgy sem merem lefoglalni, hogy indulás előtt 48 óráig lemondható mindenféle bünti és ejnyebejnye nélkül. Szóval megy az álmodozás ezerrel. 

Útikönyvek 

Kaptam magamtól egy csomó útikönyvet meg egyéb kedvcsináló dolgot, azokat lapozgatom felváltva. 
Van nálunk egy antikvárium, a Medimops, ahol tök jó könyveket lehet kapni a normál ár töredékéért. Az alábbi könyvek többségét 2-4 euróért vettem, a nagyobb albumok pedig 10 euró körüli összegbe kerültek. A kiszállítás pedig ingyenes. Ez nem Medimops reklám, csak azért írom mert nagyon szeretem őket. 

A bal oldali fölső képen lévő Manmade Wonders könyvre hónapok óta vágytam de nagyon soknak találtam az 50 dollárt plusz 25 dollár postaköltséget Amerikából, de a fenti boltban sikerült 25 euróért beszerezni. A jobb oldali könyv meg a gyereké, ő jobban vonzódik a vallásos dolgokhoz.

Önkéntes karantén

Merthogy abban vagyunk. Ha most (amikor reményeim szerint hamarosan beoltanak minket is) kapjuk el a kórságot, akkor a kötelező várakozási idő, oltások beadásának ideje, immunitás kialakulása 6-7 hónapot venne el, így egyszerűbbnek és ésszerűbbnek látom, ha nem nagyon mozdulunk ki a lakásból. Nyilván „csöppet sem megterhelő” ez számomra, de igyekszem előre nézni és remélni, hogy mielőbb megkapjuk az értesítést, hogy mehetünk oltakozni.

Mentális mankók

Arra gondolok, hogy majd ha kiszabadulunk és lehet utazni, én bizony úgy elhúzom a csíkot, hogy vissza sem jövök egy darabig! Elmegyek Olaszországba és minden falut megnézek és minden múzeumba bemegyek. Azt most kihagyom, hogy minden kaját megkóstolok 🙂 pedig ahhoz is lenne kedvem. Aztán elmegyek máshova is és mindenhova is, csak lehessen már menni. 🙂
Csernus doki online tanfolyamára is beiratkoztam, mert egy ilyen bezárkózós időben az ember dolgozzon egy kicsit saját magán is. 🙂

5 hónapja..

Ha van egy dolog, amire igyekszem nem gondolni az az, hogy már 5 hónapja nem jártam sehol, ami elég extra helyzet. Amikor a gyerek született, akkor rendben volt a dolog, de most, hogy időm, kedvem és még energiám is van és nem mehetek sehova… na, ilyen nem volt még.
És remélem nem is lesz.