Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy az életem nem egy átlagos élet. Egy bizonyos szempontból. A számomra legfontosabb szempontból, ami nem más, mint a szabadság. Honnan tudom, hogy nekem a szabadság kell? Onnan, hogy kipróbáltam mindkét oldalt. Nagyon régen (évtizedekkel ezelőtt) egy olyan helyen dolgoztam, ahol csak papíron adták ki a szabadságot. Nem lehetett elmenni nyaralni,…
Évekkel ezelőtt beiratkoztam brahiból egy ilyen órára. Ami, ahogy a címéből is látszik, arról szólt, hogy ha jön A Nagy Katasztrófa, akkor az ember tudja, mit csináljon. Azzal kezdődött a kurzus, hogy mindenkinek át kellett gondolnia, hogy az épp aktuális lakhelyén milyen katasztrófák fordulhatnak elő. Akkoriban Budapesten éltem, ahol nem jellemzőek a hurrikánok, tornádók, pusztító…
A kínai élményeinket itt olvashatod. Liziqi – az addiktív csatorna 😍 Valamiért kidobta nekem a YouTube algoritmusa és örök hála neki ezért! A Liziqi egy olyan csatorna, ahol egy árva szó nem hangzik el viszont képileg eszméletlenül gyönyörű minden másodperc.Nem véletlenül van ennek a csatornának több, mint 10 millió követője! Nem dumálok róla többet, nézzetek…
Levágattam a hajam és végre maradtam az eredeti színemnél. Nem volt egyszerű a döntés, de meghoztam. Merthogy idestova 30 éve őszülök, ezzel szemben az öregedéshez kapcsolódóan egyéb testi tüneteim nincsenek, nincsenek ráncaim sem, pedig közelebb vagyok az 50-hez, mint a 40-hez. Genetika, na. Van ilyen. Szerintem sokan becserélnék az ősz hajamra az idősödés miatt kialakult…
Terv… Fontos tudni azt, hogy a 2020-as ázsiai körutat 2019 augusztusa óta szervezem, tehát rengeteg munka van benne, akkor is, ha nem minden nap töltöttem órákat a szervezéssel, de ha végképp veszélyezteti a helyzetet a koronavírus, akkor nincs mást tenni, valami új ötlettel kell előállnom. Ötletért meg nem kell a szomszédba mennem. Sajnos a helyzet…
Update: Az alábbi posztot lassan egy éve írtam. Azóta a helyzet csak fokozódott. Elolvasok egy nagy rakat könyvet, szerintem heti minimum kettőt, ügyelve arra, hogy mindenféle témában olvassak: pszichológiától a tőzsdéig, mindenfélén átrágom magam. A Facebookról 3 éve kezdtem „lejönni”, és mára kijelenthetem, hogy életem egyik legjobb döntése volt. Nem volt egyszerű végrehajtani mert tényleg…
Az első ami az eszembe jut az a nyugalom. Hatalmas nyugi van! És ami ennél is fontosabb: kiszámíthatóság. Nagyon jól érzem magam, élvezem a békét és nyugalmat. Szinte ki se mozdulok a házból, csak reggelente megyek el edzeni. Egyedül hétvégén mászkálok el itthonról, de akkor általában valamelyik parkba megyünk henyélni és persze ott van a rendszeres…
Ez egy érdekes poszt lesz, remélem gondolatébresztő. Le kell szögeznem, hogy senkit nem akarok megbántani, gondolatébresztőnek szánom a leírtakat, főleg azért mert mindenki más és mindenki mást talál elfogadhatónak, jónak, szépnek, hasznosnak, megfizethetőnek, olcsónak, stb. Mi az az olcsó? Mi számít olcsónak? Más lesz az olcsó valakinek, aki épp most kezdett dolgozni és az első…
Mi változott az elmúlt 14 évben? Nagyon röviden válaszolva: minden. Most, hogy újra elmentem Andalúziába 14 év után, átfutottam fejben, mi is történt az elmúlt másfél évtizedben. Nem unatkoztam, az tény. Én az az ember vagyok, aki sosem unatkozik és mindig valamin változtat. Szeretem a változásokat, az új ötleteket mert azt érzem, ez viszi előrébb…
Van-e honvágyunk? Nagyon röviden válaszolva: nincs. Nem is volt. Talán eleinte hiányoztak az ízek, aztán amikor az ember hetek vagy hónapok után végre hozzájutott a kívánt magyar élelmiszerhez akkor rájött, hogy az szimplán szar. Csalódás volt. Így, évek után már fel nem foghatom, hogy hogyan tudtam megenni a csigát (mármint a kakaósat) vagy napi több…
Micsoda mázlisták vagyunk! Igen, azok vagyunk, csak nem tűnik föl általában. Aki ismer, az tudja, hogy napi szinten elég sok időt töltök repjegyek keresésével, utazáson agyalással, tervezéssel. Magunknak és másoknak is. Hozzá vagyok (vagyunk) szokva, hogy nekünk európai útlevéllel utazóknak a kapuk nyitva vannak, az irányok nem számítanak ha repjegyet keresünk és az sem számít…
Az ázsiai körút vége Túléltük mind a majdnem 12 órás repülőutat és -szerintem- nem is volt olyan szörnyű! De kezdjük az elején. Jött értünk a taxi (kivételesen egy nagy jármű jött értünk, befértünk kényelmesen mind a négyen, a csomagokkal együtt, ami tök jónak számít mert eddig mindig szorongtunk a taxikban. De nem most, igaz, mondta…
