Egyedül utazni nem ördögtől való, bár az álszent társadalmunkban annak számít. Főleg, ha egy nő utazik egyedül. Mert mi az, hogy ad magnak időt? Miért nem visz magával öt visítozó gyereket, hiszen az úgy természetes. Szerintük. Amúgy meg szerintem rohadtul nem.
Az embernek szüksége van arra, hogy egy kis időt, -vagy néha többet- el tudjon vonulni, egyedül legyen. Alapvető szükséglete lenne az embernek, hogy legyen ideje magára is. Legyen ideje átgondolni a helyzetét, a kapcsolatait, a terveit, vagy csak úgy: hogy egyedül legyen.
Mostani életünkben minden percünk foglalt. Minden percet ki akarunk használni, aztán a nagy rohanásban meg semmire sem jutunk. Nem leszünk boldogabbak, nem leszünk szebbek, okosabbak, de még gazdagabbak sem.
Ezzel szemben mindenki feszültebb lesz, egyre több a kötekedő, kritikus ember, vagy aki mindenkiben és bármiben csak a rosszat képes meglátni. A kifacsarodott emberek meg egy végletekig keserű társadalmat alkotnak.
Nincs időnk.
Nemhogy egyedül lenni, de még arra sem, hogy levegőt vegyünk.
Pedig mindenkinek 24 órája van egy napban. Annak is, aki jól érzi magát és annak is, aki csak rohan és rohan, de nem jut sehova.
Aztán jön az, amikor valaki mer egyedül utazni. 😱
Hiszen a világ veszélyes! Jaj, nehogy elmenj! Jaj, valami bajod lesz!😱 – Kiáltják azok, akiknek semennyi idejük sincs.
Nehogy má’ pont te merj kilógni a sorból! Hiszen akkor azt bizonyítod be, hogy akár még ő is megtehetné, hogy leül és csak magára figyel egy percig! Utazni?! Egyedül?! Egyedül lenni?!
Még talán kiderülne valami, amit jó lenne inkább palástolni.
Ah, azt már nem! Inkább rohanjunk tovább, te meg maradj a seggeden!
Hiszen egyedül utazni veszélyes!
Hiszen akkor kiderül, hogy nőként is, egyedül is megállsz a saját lábadon, nincs szükséged babusgatásra meg másik segítségére. Pfujj, micsoda gondolat ez!
Maradj inkább a seggeden, akkor bele tudsz simulni ebbe az kifacsart, acsarkodó társadalomba. Hidd el, jobb lesz az neked!
Nehogy meglásd, hogy más népek pont olyanok, mint mi! Akkor hogyan fogunk mindenkire és bárkire acsarkodni és ellenséget látni mindenkiben?
Maradj a seggeden, ne lógj ki a sorból!
Légy jótét lélek, áldozd fel magad, legalább öt visítozó gyereket vigyél magaddal, majd térj vissza fáradtabban, mint ahogy elmentél.
Micsoda dolog az, hogy egy nő egyedül utazik?!
Különben is, utazni drága!
Maradj inkább a Balatonnál, az a mi tengerünk! Jó ez nekünk! Igaz, hogy szutyis a vize, de erre mondjuk azt, hogy „dehát ez egy tó, ilyennek kell lennie”. Ja, hogy más országokban is vannak tavak és azok vizei nem úgy néznek ki, mint a nyolcnapos poshadt vizelet?
Jaj, inkább fogd be, jó lesz nekünk a Balaton! Hidd el, még olcsóbb is!
Jaj, nehogy azt gondold, hogy a világ szép!
A világ veszélyes! Láttam a plakátokon! Láttam, hogy mindent elöntöttek a migráncsok és a világ egyetlen biztonságos helye Magyarország.
Nehogy kiderüljön, hogy nőként, egyedül utazva is szép az élet! Nehogy kiderüljön, hogy belföldön milyen veszélyes mert bárki a másik nyakának ugrik. Inkább maradj a seggeden és maradj csöndben!
Nehogy kiderüljön, hogy egedül is képes vagy jól érezni magad! Micsoda dolog ez?!
Hiszen az emberi élet alapja a család, a szeretet, az elfogadás.
Ja, hogy azt sem vagyunk képesek elfogadni, ha valaki egyedül utazik? Ja, hogy azt sem merjük elhinni, hogy bárhogy máshogy is lehet?
Ja, hogy az ítélkezés egyszerűbb, mint a beszélgetés? Baszódjon meg mindenki! Legyél te is megkeseredett, önmagát feladó, a sorba beálló tehetetlen nőlény, aki igazodik a társadalmi elvárásokhoz és még az ajtón sem megy ki egyedül, hiszen „jaj, a világ veszélyes.”
A plakátokon is láttam!
