Az MSC Preziosa titkai sorozat első része ez, mert kulisszajáráson voltam a minap 🙂 Mert engem valahogy sokkal jobban érdekel a hajó működése, mint az, hogy hova megy vagy melyik étteremben mit adnak enni. Bár az utóbbiról már írtam 🙂Biztonsági okokból sajnos pont oda nem mehettem be, ahova a legjobban szerettem volna, de azért néhány…
Be kell vallanom, hogy Puglia látnivalói közül számomra Polignano a Mare az egyik legérdekesebb. Ez az a kisváros, ahova rendszeresen visszatérünk, mert minden évszakban más a hangulata, mások a színei és mert egyszerűen lenyűgöz minket Polignano a Mare. Ha Bariból jössz, akár autóval, akár vonattal, nem kell sokat utaznod. Polignano a Mare vonattal is 32…
A múltkor egy török taxis hozott haza Schönefeldről, vagyis a reptérről. Jó sokat késett a járat és hullák voltunk, pluszban itt mostanában éjszaka szerelik a metrót, így macera lett volna hazajutni, de főleg hosszú, így taxiba ültünk.A taxis egy dumás ember volt. Az a fajta, aki nem bír egy percig sem csöndben maradni mert égető…
Ez egy érdekes poszt lesz, remélem gondolatébresztő. Le kell szögeznem, hogy senkit nem akarok megbántani, gondolatébresztőnek szánom a leírtakat, főleg azért mert mindenki más és mindenki mást talál elfogadhatónak, jónak, szépnek, hasznosnak, megfizethetőnek, olcsónak, stb. Mi az az olcsó? Mi számít olcsónak? Más lesz az olcsó valakinek, aki épp most kezdett dolgozni és az első…
Sok évvel ezelőtt bálnalesen voltunk az Azori-szigeteken. Az egy igen emlékezetes nap volt, láttunk több bálnát is, repülőhalat meg még ezernyi állatot. Akkor tengerbiológus lányok okítottak minket a bálnaság minden rejtelméről, folyamatosan magyaráztak, ráadásul az egy egésznapos program volt. Amikor kiderült, hogy Madeirára utazunk és megláttam a lehetőséget, a bálnales volt az egyetlen fix program…
A vidékre költözés nagyon érdekes dolog, az ember olyat lát, hall és tapasztal, amit az addig megszokott közegében nem lenne szerencséje. Megpróbálom kifejteni. Néha azt érzem, jó lenne egy szociológusi diploma, hogy jobban rálássak ezekre a társadalmi kérdésekre, de mivel semmilyen tudományos alapom nincs, inkább elmesélem, ahogy látom. A szomszéd (Örülök annak, hogy szerintem semmilyen…
Madeirai utazásunk harmadik napja igen mozgalmas lett. Ez a sziget tele van hajtűkanyarokkal, hegyekkel de olyannyira, hogy a nap közepén azt éreztem, hogy még egy kanyar és „felmondok”. Szóval lehet, hogy nem vagyunk követendő példák ezzel az útvonallal. Mindenesetre csodákat láttunk a legmeglepőbb helyeken. Ez csak egy sima kép. Semmi extra nincs benne, azért van…
Augusztusban voltunk nyaralni a Kanári-szigeteken, ráadásul nagyon jó új szokást vezettem be az életembe: reggelente elmegyek sétálni (ha olyan az idő) és hétvégén, mivel már nem járunk ki a Britzer Gartenbe, egy hosszabb sétát szoktam tenni a környéken és nem annyira a környéken, így viszont rengeteg időm lett a Voiz hangoskönyves appot hallgatni meg olvasni…
Egy ideje foglalkoztat a gondolat, hogy milyen lenne az életem, ha nem beszélnék és olvasnék külföldiül. Az első, és talán legnyilvánvalóbb válasz az, hogy teljesen megváltozna – gyökeresen átalakulna az életem, ha hirtelen elfelejteném az általam ismert nyelveket. Ha tudsz külföldiül, hozzáférhetsz olyan információkhoz, amelyek létfontosságúak lehetnek, és valóban pozitív hatással lehetnek rád. 10 millió…
Minden még előző év decemberének végén kezdődött, amikor az Urlaubspiraten.de oldalon kitettek egy 11 napos görög utat 103 euróért amiben benne volt a repülő oda-vissza, a szállás egy szép, medencés, pálmafás szállodában és a reptéri illeték is. Igen, a reptéri illeték, kerozin pótdíj, egyéb faszság amivel a magyar utazókat szokták arról meggyőzni, hogy az utazás…
Ez a parányi földdarab, Sint Maarten egész más, mint az eddigiek.Egyrészt, amikor kiszálltunk, akkora rendezettség fogadott minket, ami az előző szigetek után teljesen lenyűgöző volt. A szigetnek ez a része (ahol a hajó kikötött) Hollandiához tartozik és láthatóan nagyon sok pénzt költöttek arra, hogy a kikötő és környezete makulátlanul tiszta, rendezett és szép legyen. A másik…
Nem arról fogok írni, hogy Manyika milyen gyorsan futja a százat, miközben én csak totyogok, hanem arról, hogy a magyar kisvárosunkban mennyire jellemző a versengés. Ha a szomszéd meglátja nálad az „áhított” tárgyat, akkor neki is hirtelen szüksége lesz rá. Mert „nehogy már lemaradjon”. Kitérhetnék arra is, hogy a szomszédok mennyire vágynak ezekre az irigyelt…
