Berlini karanténnapló 1. nap

karanténnapló

Valamiért úgy érzem, karanténnaplót kell írnom. Majd kiderül miért. 🙂

Ma, 2020 március 16-án, délután 3 órakor, amikor ezt a posztot írom nincs karantén, szimplán csak bezártak egy csomó mindent én meg elővigyázatosságból betartom a német hatóságok kérését. No meg persze a józan paraszti ész is azt diktálja, hogy maradjak a popikámon. 

Itt Berlinben vasárnap megáll az élet mindig, alig van valami nyitva, szóval leginkább ma (hétfő) reggel szembesültem azzal, hogy mi nincs nyitva.
Sajnálatomra a virágos is bezárt 🙁 

 

Mindez úgy történt, hogy tegnap este a Bringmeister weboldalán mászkáltam és próbáltam a szokásos termékeket megrendelni vagyis betenni a virtuális kosárba, de konkrétan semmi nem volt az online boltban.
Volt dió, mogyoró, ecet, meg még pár termék, meg husik. Oké, -gondoltam-, valami itt nagyon nem stimmel, majd reggel elmegyünk a Boluba és veszünk magunknak paradicsomot meg kelkáposztát, amit a Bringmeister kegyeskedett kifelejteni múlt pénteken a rendelésünkből.

Reggel, amikor bementünk az Edekába, épp pakolták ki a zöldségeket és gyümölcsöket (szerintem tök béna szokás ez, hogy a reggel 7-es nyitáskor tolják elő a cuccot a raktárból mert aki azokért megy, az nem talál semmit még, ráadásul mint a veszett pók a falon, úgy cikáznak a hatalmas ládákkal az eladók. Életveszély, na.)

Míg vártuk, hogy kipakolják a cuccot, elmentünk megnézni a liszteket.
De hiába.
Úgy értem, hogy semmilyen liszt sem volt, de az élesztő is eltűnt a polcokról minden formában.

Ez elég ciki, mert én imádok sütni és nem is a kelt cuccokra vagy a piskótákra vagyok rákattanva, hanem a készítésükre. Néha szabályos kényszert érzek, hogy „ahhh…. sütnöm kell valamit!” és akkor sütök valamit. Bármit és bármiből.

Reggelire pl. pizzát sütöttem harmad rész hajdinalisztből és – micsoda kincs!- igazi olasz Salame Milano-ból.
Hülye ötlet volt a hajdinaliszt, de ki kell mindent próbálni és nem elkönyvelni előre, hogy „ez hülyeség”.

Amikor távoztunk az Edekából, meglepett, hogy egy biztonsági őr vagy ki (nem szokott lenni azt hiszem ilyesmi itt) állt az ajtóban és nem engedte be az embereket, csak abban az ütemben, ahogy távozott egy vevő.
Sosem éreztem még ilyet itt, hogy az emberek meg vannak ijedve, félnek. 🙁

Az Edeka után átmentünk a Rossmannba, hátha ott van liszt, de nem volt. Vettem viszont menő tulipános papír asztalterítőt. Jól fog az jönni, amikor virágzik a tulipán és én meg itthon senyvedek.
Voltunk a bioboltban is, ott sem volt semmi, viszont a sor kb. 20 méter volt a kassza előtt.
Ott elkövettem azt a hibát, hogy egy pasinak felvettem a földre leesett sapkáját, de csak 2 ujjal nyúltam hozzá és amikor átadtam neki, akkor láttam, hogy maszk van rajta.
Remélem nem azért mert beteg, hanem azért mert pánikol.

Hazajövetel után alapos porszívózás, a padló feltörlése következett és egy majdnem kétórás dumcsi Skypeon Renivel. Nem váltottuk meg a világot, de jól esett kibeszélni hogy mi van.

Utána egy rövid dolgozás (tökre nem haladok és most is inkább blogolok….) majd főztem egy ebédet.

A kelkáposzta levest főztem egy kis adaggal, a múlt héten kapott laskát kirántottam és rizst csináltam hozzá meg egy kis tejfölös ubisalit 2 gerezd fokhagymával. 🙂

A dolgozásból az lett ebéd után, hogy elkezdtem írni ezt a blogot, közben meg csetelek ezerrel. Hirtelen mindenkinek mondanivalója van. Jó ez így most.

Persze végül haladtam egy csomót, de nem annyit, amennyit lehetett volna.

Este 6-tól 7-ig online jógaórák vannak a Facebookon, így becsatlakoztam, de kiderült, hogy csak majd holnap fog a komoly munka kezdődni, ma csak duma volt, így, hogy ne punnyadjak meg itthon, megcsináltam az edzőtermem által készített Youtubera feltöltött edzést.
Kicsinált így elsőre, leizzadtam, mint egy paripa, de jó volt.

Utána gyors telefon a családdal, hogy ők is nyomják az online jógát, hátha.

Hát, így telt az első vagy nulladik nap.

A nap pozitív része:

1, Tök jó volt a salame milano. Imádom, még szerencse hogy pár hete 2 adagot rendeltem belőle.
2, Annyira jó volt, hogy délelőtt az íróasztalomnál napozhattam délig, 3 után meg a hálószobába süt be a nap, így akkor a hátamat napoztattam.
3, Nagyon tetszik a Heal Summit, ami sajnos nem tudom meddig tart. Nem emlékszem hogy 7 napos vagy 10.
4, Bámulatosan szuper vagyok, hogy rá tudtam venni magam arra, hogy végignyomjak egy online edzést!
5, Örülök, hogy -azt hiszem- anyósék végre felfogták, hogy tényleg nem kéne kimászkálni a külvilágba.

Terv holnapra:

Haladni a dolgaimmal, hogy a karantén végére eljussak oda, hogy legalább az őszig minden munkám meg legyen csinálva (ez igen nagy falat, de menni fog asszem). Persze ez azt is jelenti, hogy nagyon remélem, hogy tényleg csak április 19-ig tart ez az egész és nem egész nyáron itt punnyadunk.