Egy egész emberöltő óta ott díszelgett a bakancslistámon, hogy egyszer jól megnézem magamnak ezt a zöld szigetet de valahogy soha nem jött össze. Legutóbbi alkalommal a pandémia szólt közbe, most viszont elvileg úgy tűnik, hogy megyünk Madeirára, legalábbis megvan a Porto – Madeira repjegyünk.
Megint Porto, Portugália?
Igaz, tavaly már zöld kiütéseim voltak az országtól de nem emlékszem, hogy valaha ennyire maradandó élményt okozott volna egy hely. Nem azért mert annyira szeretem vagy olyan szuper a gasztronómia és a táj. Nem!
Portugália a hangulata miatt hiányzik és amikor tavaly sok hét után elmenekültem onnan, nem gondoltam volna, hogy azok a hosszú óceánpartok ekkora hatással voltak rám. Ha tengerpartra gondolok, akkor rögtön Sao Jacinto partja jut eszembe vagy az agudai házunk, ahol napi 24 órában hallhattam az óceán hullámzását. Nagyon hiányzik!
Fado
A nosztalgia miatt még olyan dologra is rászoktam mostanában, amitől egy éve még a hideg kirázott. Fado-t hallgatok! Sokat! Abban valahogy benne van a ködös óceáni hullámok hangja és az óceán álmos hullámzása is.
És mit csinálunk Madeirán?
Jól megnézünk mindent, de csak ráérősen. Nem akarok rohanni, „kipipálni” az összes látnivalót mert szerintem Madeira többet érdemel a rohanásnál. Sokkal inkább a természetet akarom bámulni, mert lesz mit nézni.
Az összes szép parkot, kertet meg fogom nézni, amennyire lehetséges és ha már ott vagyunk, újra benevezünk egy bálnalesre. Mert az mindig jó és emlékezetes, nagy élmény!
Szerintem erre majd a Viatoron nézek egy szimpatikusat.
És mit csinálunk Portóban?
Daninak megmutogatom a várost, és végre elmegyünk egy hajózásra a folyón. Jó lenne egy hosszabb útra is elmenni de azt még szervezni kell, egyelőre egy rövidebb, egyórás hajózás van betervezve a Duero folyón Porto városán belül.
A teljes utazás 9 nap lesz nekünk, mert a nulladik napon 23:59-re fogunk megérkezni Portóba. Legalábbis a menetrend szerint.
Fenti képek: Image by jacqueline macou from Pixabay
Image by pixelRaw from Pixabay
