Last Updated on 2026-05-31 by Kis Mukk
Esküszöm, úgy indítottam az évet, hogy idén aztán egy fillért sem költök növényekre, aztán nem így lett. Még azt is remekül kitaláltam, hogy a balkonládákba sem muskátlit ültetek, mert milyen macera teleltetni őket, és majd jól teleültetem vadvirágokkal az összes balkonládámat. Az egész „nem veszek új növényt” dologból két hónapig tartó ültetés lett, és még nincs vége.
Nehezítő körülmények
Nem tagadom azt sem, hogy mióta a két kiskutyánk itt van, igen jelentős mértékben felborult az addig unalmas életem. Mindezt úgy, hogy nem gondoltam unalmasnak, és ha szétnézek közel és távol, hogyan élnek az emberek, akiket ismerek, nekem aztán nem volt unalmas az életem. De mióta itt van ez a két vadállat (éppen cápák, mert fogzanak…), azóta dolgozni sincs energiám, meg időm leülni, mellette pedig itt van a kert.
Két roppant kíváncsi kiskutya mellett kertészkedni nem lehet. Nem lehet, mert ha bármit is kihúzok a földből, akkor ők is felbátorodnak, és másnap komplett pusztítást rendeznek. Ha elültetek valamit, azt is meg kell nézniük alaposan, amikor egy másodpercre nem nézek oda. Értsd: mindent kiszednek, amiről látták, hogy bekerült a kertbe, és „titkos helyre hurcolják” a lopott szajrét, ami nagyon sokszor az ágyam alatt köt ki.
Szóval először a kutyákat kell valahogyan eltávolítani, aztán lehet nekiállni bárminek is.
És ne legyél olyan hülye, hogy egy testvérpárt hozol haza egy menhelyről, mert irtó nagy kín. És mi ketten vagyunk rájuk, ráadásul legalább az egyikünk mindig itthon van velük. Komplett kutatások vannak arra, hogy rossz ötlet hazahozni két kicsit egyszerre.
Átteleltek a növények
Itt, a hegyek közt brutális volt az idei tél. Mínusz 24 fok volt éjszakánként, és nappal sem volt mínusz 10 foknál melegebb. Viszont eleve úgy válogattam a növényeket, hogy csak olyanokat hoztam a kertbe, amelyek bírják ezt a klímát is, és bejött a dolog. Egyedül a selyemakác fagyott el, de az nemcsak itt, hanem az egyik szomszédnál is, pedig az ő fája már nagy volt és terebélyes.
Egyszóval annyi volt a dolgom, hogy megnézzem, mi az, ami vígan áttelelt, és mi az, amit nem veszek többet.
Küzdelem a kertészetekkel
Tavaly is sok kertészetből rendeltem, idén viszont kevesebből.
Az egyikkel jól megjártam, mert leadtam a webshopban a rendelést, majd nem történt semmi. Amikor éppen laptopot akartam ragadni, hogy köszönöm szépen, ha egy hónap után sem sikerült még elindítani sem a csomagot, akkor támadtak fel, és pont akkor írták, hogy jönnek a növények.
Egy másik kertészet online boltjában nem tudtam leadni a rendelést, mert majdnem 100 kilónyi növényt válogattam össze, és a szállítást kalkuláló rendszerük nem volt erre felkészülve. Aztán végül összesen három adagban megkaptam a cuccot, de ez is három hétig tartott, mert minden héten kaptam egy adagot.
Másik kalandom az egyik kertészettel az volt, hogy (agyfasz, na, ilyen nincs is!) rendeltem egy csomó fűfélét, mert az biztos bírja a szárazságot mifelénk. Mivel idén elkezdtem a kert hátsó részével is foglalkozni, rendeltem oda is mindenfélét: főleg váznövényeket, örökzöldeket, fenyőféléket és nagyra növő bokrokat, illetve természetesen fűféléket.
Ezek meg úgy küldték a cuccot, hogy nem volt ráírva a fűfélékre, melyik melyik. Itt az a csúnya baleset, hogy volt köztük pampafű meg nagy, kerek bokorrá növő fű is. Mégis honnan tudnám megállapítani háromcentis fűszálakból, hogy melyik melyik?
Szóval elég nagy a rizikója annak, hogy olyan fűféle került valahova, ami nem oda való. Ilyet 2026-ban…
Pozitív meglepetés a Gardencentrum.hu, mert tőlük mindig tökéletes állapotú, jól fejlett, rendesen begyökeresedett növényeket kaptam, védődobozban.
Ahonnan még nagyon szép növényeket kaptam, az a Palántás. Igaz ugyan, hogy elfelejtette a rendelés felét, de amikor szóltam, azonnal küldte. Tőle balkonmixet rendeltem, amiben paradicsom, paprika, uborka, padlizsán és chili van egy csomagban. Ezek a növények az erkélyen laknak némi hagyma, retek és cékla társaságában, és jelentem, remekül vannak.
Turbósítsuk a növényeket!
Tavaly még csak tápoldatokkal dolgoztam, idén viszont elkezdtem használni huminsavat és mikorrhiza gombát (vagy hatféle gomba keverékét, minden jóval), és ezek tényleg csodát tesznek.
El sem hittem, amikor az egyik növény újraültetésénél megláttam, hogy egy hónap alatt teljesen benőtte a cserepét a gyökérzete. Öröm volt nézni.
A huminsav is hasonló csodaszer. Van az a rész a kertben, ahová a meddő talaj került négy éve. Ide két éve szórtunk ki fűmagot, de finoman fogalmazva nem volt tetszetős a látvány. Most viszont, hogy kiszórtam rá a huminsavat, egy sűrű gyep keletkezett rajta igen hamar. Öröm volt nézni ezt is.
Szárazságtűrők
Mivel a kutyák egyik kedvenc játéka a tavaly elhelyezett locsolórendszer kiásása és szétrágása, így idén már csak olyan növényeket ültettem, amelyek tényleg nagyon bírják a strapát.
Több növényből még magot is vettem, hogy majd jól szaporítom őket, de annyira jól működik a dolog, hogy pillanatnyilag úgy tűnik, nagyhatalom leszek fodros kelből. Szerintem minden mag kikelt, és szépen fejlődik.
A fodros kel azért kell, mert imádom nézni, ahogy a Britzer Gartenben növekednek, és még télen is magabiztosan állnak a hidegben. Szóval nem megenni akarom, hanem csodálni.
A másik siker a tollborzfű vetése, mert ez is remekül kikelt, tehát lehet gondolkodni azon, hogy mégis mit fogok kezdeni hatvan darabbal. De szerencsére elég nagy a kert ahhoz, hogy mindenhova jusson.
Persze árvalányhajmagot nem láttam sehol sem… pedig annak jobban örülnék pillanatnyilag. De majd jövőre rendelek egy csomó magot, és akkor aztán meg sem állok, míg tele nem lesz a kertem mindennel.
Macskafarkú veronikát és izlandi mákot is ültettem, mert azokat nagyon szeretem. Már alig várom, hogy kinyíljanak. A macskafarkú veronika pedig szintén remek tölteléknövény lesz nálam.
Vadvirágos kertem
Tavaly ősszel megszereztem a szomszéd zöldhulladékát, mert erősen felbaszta az agyamat. Ne csodálkozzak, ha valaki arra vetemedik, hogy műanyag zsákba csomagolva, pénzért viteti el a zöldhulladékot, miközben idegméreggel gyomirtózza a kertjét, csak hogy ne legyen gazos.
Ebből a zöldhulladékból lett egy kis komposztos kert, amit végül a kutyák miatt stabilan körbe kellett keríteni nyúlhálóval, hogy ne járjanak be fosztogatni, és ne hurcolják a félig rohadt cuccokat az ágyam alá.
(Ó, régi „unalmas” életem…)
Szóval csináltam egy vadvirágos részt, ami még locsolás alatt van, és nagyon remélem, hogy gyönyörű lesz. Ha az lesz, akkor el merek indulni a hátsó kert felé is, a patakon túli részre. Mert azzal is kellene kezdeni valamit.
Itt minden lemarad
Mivel az ország egyik leghidegebb részén lakunk, itt minden körülbelül hat héttel később történik. Máshol már el is felejtették, hogy egyszer virágzott az orgona, itt meg most készülődik.
Érdekes módon nem minden növény ilyen: van, ami csak négy héttel van lemaradva. De ne csodálkozzunk, ha itt még május közepén is mínuszok voltak.
A fűtés sincs még kikapcsolva (holnap június elseje van), mert lesz itt még hideg…
Mi lett a teszt-tulipánokkal?
Az előző kertecském projektnél írtam, hogy kaptam vagy száz tulipánhagymát, amiket ügyesen el is ültettem.
Ezek remekül bírták, és gyönyörűek voltak, míg nem jött a 30 fok. A tulipán és a meleg nem barátok, így szegények hőgutát kaptak, és nem nyíltak tovább.
Hát, ennyi van mostanában.
Majd mutatok képeket is.
