Ötödik nap – Portugál kaland 2021

Ha az előző napi kalandokra is kíváncsi vagy, itt találod őket. Az ötödik nap sem volt unalmas mert ahhoz képest, hogy egy laza napnak indult, igencsak sok dolog történt.
Reggel megreggeliztünk, vélhetően igen korán mivel reggel 9-kor már ott voltunk a parton mert már a lakásban is lehetett hallani a hullámokat és nagyon piszkálta a fantáziám, mekkorák lehetnek mert szél meg nem volt. Itt is az a módi, hogy a szél kettő körül indul be, viszont reggel alig van. Ezt meg ki kellett használni. Szóval kimentünk a partra kocsival.

Azért kocsival, mert az óceán az utca másik végében van, mármint nem a ria, hanem a hullámos verziója. Az utca vége meg 1,6 km és ha még a parton is mászkálunk, akkor azt már túrának nevezik.

Ma embereket láttunk a parton. Egész konkrétan horgászó embereket. Nem tudom miért épp ma, de voltak vagy tizen és elég sűrűn kapkodták a botjaikat, viszont rajtuk kívül más nem kószált arra, pedig elé sokáig ücsörögtünk ott. Csináltam szép hosszú videókat magamnak, amit majd jó lesz nézni és hallgatni amikor ínséges időket élünk és nem egy tengerparton leszek. (A videókat majd felteszem a Youtube-ra.)
Miután kivideóztuk és kibámészkodtuk magunkat, elindultunk haza. Igen ám, de láttuk, hogy egy ember autóval elmegy egy kis poros úton és mivel ez már a második eset volt, felbátorodtunk ezen és megnéztük hova megy.
Nagy meglepetés nem volt mert horgász volt és horgászni ment a ria torkolatához, a hullámtörőhöz és mint kiderült, nem egy magányos horgászról volt szó mert bizony legalább 50 horgász nyomta az ipart ott. Volt is amit fogni mert akkora és annyi hal volt arra, hogy szerintem brilliáns horgásztehetségemmel még én is fogtam volna valamit. (Soha nem horgásztam még.) Amíg jöttem visszafelé két halat is kifogtak.

ötödik nap

Maga a hely gyönyörű volt és érdekes. Ez a móló messze benyúlik az óceánba, szerintem 300 méter simán van és hatalmas sziklákkal meg csillag alakú beton valamikkel van körbeszórva. De nem is ez a lényeg, hanem a hely. Merthogy az tényleg bámulatos.

El tudnám nézni egy darabig ezeket a hullámokat, de ez már tényleg messze van tőlünk és gyalog nem vállalkoznék rá.
Hazafelé éreztem, hogy a vegán kávém nem volt túl hatásos és sürgősen be kellene dobni egy erős presszókávét, így beültünk a házunk alatt suttyomban megnyílt létesítménybe. Eddig nem láttuk nyitva a helyet, ezért ki kellett próbálni. A pincérnő hozott étlapot is, és mivel már bőven ebéd felé járt az idő, kértünk egy francesinhát. Ez a borzalom a portói gasztronómia gaztette az emberiség ellen, egyben bizonyíték arra, hogy a portugálok egyszerűen nem tudnak főzni és nincs is ízlésük. Vélhetően ezért is ilyen gebe minden portugál.
Jól nézd meg ezt a szörnyet:

ötödik nap

Nem a kinézete a gáz, hanem az, hogy amúgy tök jó hozzávalókból hogy a tökbe lehet ilyen még fogyasztásra éppen alkalmas cuccot kreálni? Elmondom mi van benne:
Két vastag szelet kockakenyér megpirítva. Ez még oké. Van benne pár szelet gépsonka, kolbász sütve, egy szelet sült hús. Ne reménykedj, nincs vége. A kenyerek közé be vannak téve ezek az egyesével finom dolgok, majd a fölső kenyérre tesznek egy vastag szelet sajtot és az egészet leöntik egy paprikás szafttal. Ezért van egy mélytányérban. Igen, egyesével rendben vannak a dolgok, de így vegyítve már nagyon túlzás. De ne is beszéljünk többet a portugál gasztronómiáról most.
Pihenésként kifeküdtem a napra egy kicsit hangoskönyvet hallgatni és annyira jól elvoltam ezzel a tevékenységgel, hogy kettő körül jöttem csak haza. A házunk előtt van egy csomó beton nemtom mi, azon remekül lehet heverészni és gyíkulni. Szerintem én átmentem gyíkba mert nagyon szeretek a meleg köveken feküdni és napozni.

Itthon szomorúan tapasztaltuk, hogy a komp elment és csak két óra múlva megy a következő, nekünk meg be kellene menni a bótba zokniért meg meleg papucsért mert a lakásban fázom és a fele zoknink megadta magát az enyészetnek.
Miért kell a komp? Mert a szemben lévő város (Aveiro) csak fél kilométer, de híd nincs (szerencsére) viszont autóval a riát kikerülve meg 60 kilométer a táv.
Szóval elindultunk kocsival.
És micsoda tájat láttunk! Ez a ria egy hatalmas laguna, ami néhol igen széles és egy biológiai csoda számomra.

Néhol 11 km széles!
A másik oldalán gyönyörű és változatos a táj. Láttam minden érdekeset, de a legjobban az lepett meg hogy minden póznán fészkelt egy gólya. Mi magyarok azt gondoljuk, hogy a gólya egy olyan állat, ami főleg Magyarországon fészkel, de szerintem ezen a pár kilométeres úton több gólyát láttam, mint eddig életemben összesen Magyarországon. Teheneket, kecskéket és birkákat is láttam 🙂

Aveiro egy néhol szép város, de mi most csak a plázára voltunk kíváncsiak mert bevásárlás volt a cél meg zoknik beszerzése. A bevásárlás volt az érdekesebb mert vettem szárított sózott halat, amit majd valahogy megfőzök. Még soha nem főztem ilyet, de úgy látszik, eljött az ideje.

ötödik nap

Hazafelé viszont már a komppal jöttünk. Ehhez mindössze ötször sikerült a városban eltévedni, de végül megtaláltuk az amúgy gyéren jelzett kikötőt. Nem is szörnyen fontos hely mert szerintem csak a horgászok használják meg a helybéliek, azok meg nincsenek sokan. Körülbelül óránként jár, néha három óránként és az ára 6 euró autóval és sofőrrel.

ötödik nap

Láttam érdekes dolgot is a kikötőben! Volt vagy negyven szélkerék szétszedve.

Nem látszik a fenti képen, de ezeknek a csöveknek az átmérője legalább két méter. Hatalmasak!
Az ötödik nap estéje semmittevéssel zárult.