A Palazzo San Giorgio Genovában

A Palazzo San Giorgio Genovában egy feltűnően szép épület a kikötőhöz közel. Ha körbejárjuk, látjuk, hogy két része van, a régebbi egy középkori épület, a másik fele pedig egy reneszánsz csoda.

Sajnos pont előtte halad el egy felüljáró ami erőteljesen korlátozza az épület megcsodálását, de ha az ember gyalog kószál arra, akkor jól meg tudja csodálni legalább kívülről. 
Sajnos belülről csak nagyon ritkán lehet megnézni. (Több évente 1-2 alkalommal van valaki, aki körbeviszi az előzetes jelentkezés után összegyűlt népet.)
Szerintem kár érte, mert egy ilyen régi épületnek önmagában is nagyon érdekes a története, pláne ha az ember még arról is hallhat, hogy esetleg ki rabosokodott benne, mit csináltak benne az évszázadok során. De lehet, hogy ez az én személyes perverzióm.

De térjünk a tárgyra: 

A Palazzo San Giorgio-t (Szent György palota) 1257-ben kezdték építeni. Az épületet a Verdi oerpából ismert Simone Boccanegra nagybátyja, Guglielmo Boccanegra kezdte építtetni, aki egy Oliverio nevű szerzetest bízott meg az épület megtervezésével. 

Gugliemlo Boccanegra egy genovai politikus és katona volt. Rövid kormányzása idején aláírt egy szerződést a Konstantinápolyi Latin Császársággal, miszerint Genova kereskedhet egyedül a (mesés) kelettel. 
Sajnos a többi genovai nemessel nem volt túl jó a kapcsolata, pedig tényleg jó ötletei voltak, (építsenek védőfalat a városállam köré) de olyannyira rossz volt a viszony, hogy alig 5 éves kormányzás után kénytelen volt a mai Franciaország terültelére menekülni, ahol IX. Lajostól  megkapta az Aigues-Mortes- területet, aminek haláláig kormányzója volt. 

De lényeg az, hogy megépíttette ezt a csodát, a Palazzo San Giorgio-t. 

És ha már a Boccanegra családnál tartunk: Simone Boccanegra (akit a Verdi operából ismersz) volt Genova első dózséja és neki sem volt olyan egyszerű és könnyű az élete, mivel a genovai nemesek minden oldalról támadták, köztük a Grimaldi család is. (A Grimaldik a mai napig is élnek mindenfelé Európában mindenféle nemesi címekkel, pedig már majdnem ezer éves a családfájuk!)

A palazzo San Giorgio története:



1257-ben kezdték építeni, középületnek. Majd később a történelem folyamán volt vámház, a XII. században börtön volt, leghíresebb rabja a velencei Marco Polo volt, aki majdnem egy évig itt volt bezérva.
Egyébként, ha nem zárják be (nem “áll a bál” a velenceiek és a genovaiak között) akkor valószínűleg a kutya sem emlékezne Marco Polora és az utazásaira, mert nem diktálta volna le a mesés történeteit a rabtárásának, Rustichello da Pisa-nak.
Könyvben is kiadták Marco Polo kalandjait, aminek az volt a címe, hogy Il Millone (a millió) amit a nép átkeresztelt a millió hazugság konyvébek mert valószínűleg Marco Polo sosem jutott el keletre, hanem csak a perzsa kereskedők történeteit gyűjtotte össze. Sosem tudjuk már meg, viszont, ha nincs ez az épület, lehet, hogy sosem hallunk Marco Poloról.

De vissza az épületre: a XV. században itt volt a világ első bankja (!) San Giorgio néven.

A Palazzo San Giorgio Genovában

Kicsit mesélek a bankról is:
Genovai nemesi családok (köztük a Grimaldi család és a Serra család) indítványozták 1400 körül egy bank létrehozását.
Ekkor a bankot négy konzul vezette, akik kezelték a befektetéseiket és pénzügyeiket, a gazdaság ekkoriban kibogozhatatlanul keveredett a politikával.

A Palazzo San Giorgio -t a XVI. században kibővítették, és kétszer is freskókat festettek a homlokzatára.
Azért kétszer, mert az elsővel nem voltak elégedettek a megbízók, így egy másik festőt bíztak meg, aki a ma is látható szépségekkel díszítette az épületet.
Aztán az épületet a XIX. században teljesen restaurálták.
A kikötői hatóság 1903-tól lakik benne.

A Palazzo San Giorgio Genovában egy érkedes épület. Nézzétek meg!