Szaúd-Arábiai élménybeszámoló 2. rész

Szaúd-Arábia élménybeszámoló 2

(A Szaúd-Arábia élménybeszámoló szerintem sok részes lesz, az első részt itt találod, a többit pedig itt.) Megérkezésünk a szállodába kicsit viccesre és emlékezetesre sikeredett. A recepciósok egész biztos örökre megjegyzik a történést. Az volt, hogy Bálnácskánk kiugrott a taxiból mert ugye gyorsan helyi pénzt akart szerezni és a szállodában biztosan tudják hol van automata, esetleg van náluk pénzváltó, de annyira sietett, hogy nekiment a forgóajtónak. Hatalmas dörrenést hallottunk meg utána egy szentségelést (itt ugye tilos csúnyán beszélni, még büntetik is) de milyen jó, hogy kevesen beszélnek magyarul. Na szóval, annyira nekiment az ajtónak, úgy lefejelte, hogy egy ponton felrepedt a szemöldöke és vérezni kezdett. Nem nagyon, de láthatóan.

Szaúd-Arábia élménybeszámoló 2. rész


Én kint álltam a taxissal, aki egyébként ugyanúgy mint a recepciósok, próbálta leplezni a nevetését de amikor látta, hogy én is ugyanígy vagyok, akkor azért csak megengedett magának egy szélesebb vigyort.
Körülbelül két perc után én is bementem, akkor már majdnem be voltunk csekklova és éppen ott tartott a folyamat, hogy az egyik szállodás átadott egy sebtapaszt, hogy legalább ragassza be a fejét, de amint letörölte a vért, még jobban elkezdett ömleni a fejéből. Erre a mosdóba kísérték, majd amikor elállt a vérzés az egyik szállodai fiú elkísérte Bálnácskánkat a szomszédos bankba.
Tehát megint nem az volt, hogy megmutatta, hol van, hanem odáig kísérte.
Ott újabb bonyodalom következett mert természetesen perfektek vagyunk arabból, a bankautomata meg csak arabul beszélt, de nem baj, a helyiek valóban segítőkészek. Egy pasi segített neki arabból angolra fordítani mit mond az automata, így sikerült pénzt szerezni.

A szobánk felső szinten van és egy hatalmas ablakot szereltek bele, és milyen érdekes, hogy pont ugyanolyan gyártmány, ugyanolyan fajta, mint a mi ablakunk Berlinben. Hozzáteszem, hogy a problémája is ugyanaz. Lévén hogy ez kifelé nyíló ablak, amit ráadásul csak 10 centire lehet kinyitni (Berlinben ez pont jó mert nem esik be az eső) de a zárszerkezete ugyanúgy van elromolva, mint az otthoni, ettől meg ugyanúgy huzatos. Na, vége a kitérőnek. 

Szóval a szobánk elég tágas, szerintem 35-40 négyzetméter lehet. Én jól érzem magam benne és a hatalmas ablakon kifelé bámulni és figyelni, ahogy ez a város él nagyon érdekes dolog.
Van mit nézni. Szóval ha valaki a Hotel Iridium 70-et választja, nem jár rosszul. Ezeket a sorokat éppen a 12. emeleten lévő tetőteraszon írom a reggeli után és igen meleg van. Nem is értem, hogy lehet itt kibírni nyáron. Azért aki nyáron jönne ide, az készüljön mert tegnap (január közepén) is 35 fok volt. 

Mire ez a becsekkolós, fejbeverős epizód lezajlott már igencsak este volt és éhesek is voltunk, így megkérdeztük a recepcióst, hol lehet valamit enni. Nem egy terült-terülj asztalkámra gondoltunk, csak valamire. Este 10-kor mégsem eszi magát degeszre az ember, mire azt mondta, hogy a 12. emeleten van az éttermük. Oké, feljöttünk.
Nagyon kellemes meglepetés fogadott, ugyanis az összes arab kedvencemet tartották, bár mondjuk mégis milyen kaja legyen Szaúd-Arábiában, mint arab, nem?
A shish tawook sajnos elfogyott, de grillezett csirkemell még volt.
(A shish tawook egy nyársas csirke aminek az a titka (szerintem) hogy tesznek a pácba jó sok kakukkfüvet, legalábbis én így tudtam kikísérletezni és reprodukálni.) 

Szaúd-Arábia élménybeszámoló 2. rész

A grillcsirke nem volt olyan eszelősen finom, mint amit tavaly ettem Dubajban egy helyieknek készült sarki egyáltalán nem puccos talponállóban, de az viszont annyira finom volt, hogy egyszerűen verhetetlen a maga műfajában.
Vacsi után még bámultam egy kicsit kifelé az ablakon, majd elmentem aludni. 

Szaúd-Arábia élménybeszámoló 2. rész

Nyilván felmerül a kérdés, hogy milyenek az árak itt és rögtön meg is nyugtatok mindenkit mert a magyar és a német árak alatt van minden.
Mostanában Budapesten sokkal drágább beülni valahova, mint Berlinben, de az itteni árak messze elmaradnak a magyar árak mögött, az éttermekben 20-30%-kal fizetünk kevesebbet Dzsiddában, mint Berlinben vagy Budapesten, de ezek még a magasabb kategóriájú éttermek. Vannak ennél olcsóbbak is. Sokkal olcsóbbak, így leszögezhető, hogy olcsóbban, sokkal érdekesebbet lehet enni.