St. Martin / St Maarten / Szent Márton szigete

Ez a parányi földdarab, Sint Maarten egész más, mint az eddigiek.
Egyrészt, amikor kiszálltunk, akkora rendezettség fogadott minket, ami az előző szigetek után teljesen lenyűgöző volt.

 

A szigetnek ez a része (ahol a hajó kikötött) Hollandiához tartozik és láthatóan nagyon sok pénzt költöttek arra, hogy a kikötő és környezete makulátlanul tiszta, rendezett és szép legyen.

A másik ami meglepett az a rettenetes meleg és a pára volt. A kikötő mögött egy magas hegy állt ami megrekesztette a meleget.
Az, hogy meleg volt, az nem kifejezés!
Egész másfajta volt ez a hőmérséklet, mint amit Európában szoktunk meg: ez rettentő párával tárosult, ami olyan elviselhetetlenné tette a létet, hogy az ember csak izzadt és izzadt. A helyiek is, szóval nem voltunk kivételek. 

Még várni kellett a túránk indulására, így sétálgattunk a kikötő környékén, de végig igyekeztünk árnyékban maradni.
Amikor megjött a vezetőnk és az “adminisztrátor,” feltűnt, hogy egymás között spanyolul beszélnek. Furcsa volt.

Amint beültünk a buszba, elővett egy hatalmas hűtőládát ami tele volt jéggel meg mindenféle italokkal.

Sint Maarten - guavaberry rum

Elővett egy nagy üveg guava rumot, amiből mindenkinek töltött egy pohárkával és közölte, hogy a hűtőláda közös, mindenki igyon belőle azt, amit akar és amennyit akar, ráadásul szeretné üresen hazavinni.
Kihasználtam az alkalmat és egy Carib címkés sört rögtön meg is kóstoltam. A múltkori sör után már nem lepett meg, hogy íze nem igazán van.

Carib – pár nappal később járunk arrafelé, ahol gyártják

(A Carib sörgyár Saint Kittsen van) Amint elindultunk, a vezetőnk angolul és franciául minden fontosat elmondott, minden kérdésre válaszolt. Nagyon korrekt volt ez a srác is!

Amikor mondta, hogy Wellington a neve, hozzá is tette, hogy mint a marhának. (Wellington bélszín.)

Sint Maarten / Saint Martin / Szent Márton szigete sem mondható hatalmasnak, szerintem körülbelül egy óra alatt körbe lehet járni kocsival ha az ember nem áll meg.
A szigeten Franciaország és Hollandia osztozik oly módon, hogy a franciáké a nagyobb terület, de a határon semmiféle ellenőrzés nincs, bár néhány évvel ezelőtt a franciák kitalálták, hogy de igen, mégis lesz, aztán nem lett belőle semmi.

tabla a Francia rész kezdetekor az út szélén


Szerintem a holland oldal kicsit fejlettebb (különösen a kikötő és környéke) míg a francia oldal kicsit elhanyagoltab, de az sem vészes. Vannak ennél sokkal szegényebb szigetek is.

A francia oldalon van egy kis gyöngyhalász rész, szerintem nagyon romantikus hely. A dombtetőről is tuti jó a kilátás, mert Abramovicsnak is itt van villája. (Csak halkan jegyzem meg, hogy ebbe az emberbe állandóan “belebotlunk” mert láttuk már a nem kicsi yachtját, házát, csomó hozzá köthető dolgot a világ legkülönbözőbb részein)



Két tengerparton jártunk a szigeten. Az egyik annyira tetszett, hogy előlépett kedvenc tengerparttá 🙂

Életem eddigi egyik legszebb tengerpartja volt ez. Orient Beach:

Ahol eddig járunk (a környező szigeteken) azok is szuperek voltak, de ez a part valahogy annyira fantasztikus volt, hogy tényleg nem akartam sem a vízből kijönni, sem elindulni onnan. 

A víz sokkal melegebb volt, mint a többi helyen és a homok is púderebb volt.
Rendesen ki volt építve (ilyet is ritkán olvashattok tőlem…) mert volt étterem 2 darab meg napernyők is ágyakkal, és természetesen wc is volt.

Ahhoz képest, hogy főszezonban voltunk ott, a parton alig lézengtek az emberek, de elmondta Wellington, hogy ha itt akarunk eltölteni egy hetet egy apartmant bérelve, akkor az kb. 2000 euróba kerül (az 600.000 Ft)
Utóbbit le is csekkoltam és vannak olcsóbb szállások is, de ami szerintem igazán jó lehet és ár-érték arányban is megfelelő az a Plantation a maga 1600 eurójával egy hétre, két főre, de reggelivel. Ráadásul gyönyörű is…

Valahol az út mentén

Míg ment a buszunk, érdekességeket hallottunk a szigetről és az itteni életről, meg persze a legutolsó igen puszító hurrikánról, az Irmáról.

A vezetőnk elmondta, hogy bár a hurrikán csak pár óráig tombolt, de hatalmas volt a pusztítás, rengeteg embernek mindenét elvitte és az Irma után a sziget lakóinak életkedve elszállt, rengeteg embernek lett pszichológiai problémája, néhányan elhagyták a szigetet és sokan meghaltak.
Ilyen volt a sziget előtte és utána:

Mutatott egy házat, amiben az egyik ismerőse lakott mielőtt az Irma pusztított volna. Elmesélte, hogy rendszeresen összegyűltek nála, sütögettek és a szomszédos öbölben fürödtek. Aztán minden megváltozott egy csapásra. 🙁
Nyilván hatalmas összegeket öltek a kormányok abba, hogy a szigetet újraépítsék, de nem mindenre és nem mindenkinek jutott pénz az élete újra beindítására.
Még most is rengeteg az elhagyott épület, a partra sodort és tönkrement hajó mindenfelé a szigeten. Valószínűleg már így is marad.

Ez egy étterem volt az Irma előtt

Más téma:
Láttunk egy leguán farmot is, de inkább csak arról volt szó, hogy az út mentén egy helyre odaszoktatták a leguánokat, akik meg szereik ha etetik őket.
A botok végén levelek vannak. Ha a levelet mozgattuk, akkor odajöttek a leguánok és lelegelték a leveleket. Nagyon cukik voltak, akkor is ha csak egy turista attrakció volt az egész

Ők a kisebb példányok voltak

Bejártuk az egész szigetet, a francia rész fővárosában Marigotban ettünk is és megnéztünk egy kézműves piacot. Hozzáteszem, hogy az összes szigeten ilyeneket árultak, csak itt nagyobb volt a választék és olyan dolgok is voltak, amiket a többi szigeten nem láttam, de mintha egy árnyalatnyival drágábbak lettek volna.

Ezerszínű piac

Sint Maarten / Saint Martin / Szent Márton szigetén is volt egy csomó nekünk furcsa szobor.
Mifelénk valahogy nem az a szokás, hogy egy szobor színes és “élethű”, de ezek után nem értem miért nem így csináljuk.
Szerintem ezerszer jobban néznek ki ezek a szobrok:

A bal oldali egy szabadság szobor, a jobb oldali nem tudom mit árul vagy mit csinál.
Hogy mit ettünk? Csupa jót!

És természetesen ellátogattunk arra a tengerpartra is, ahol alacsonyan szállnak a repülők a ember feje fölött.

Ezt a helyet is már régóta meg akartam nézni, hát most megkaptam 🙂
Hozzáteszem, hogy szerintem ez a sziget legzsúfoltabb helye, ha azt mondom, hogy annyira sokan voltak, mint mondjuk Budapesten a rakpartokon az augusztusi tűzijáték idején, akkor nem túlzok.

A tömegnyomort súlyosbította a rettenetesen hangos zene, merthogy -nyilván- a szomszéd báros-éttermes-discós rész megpróbálja kihasználni ezt a roppant turistaáradatot és erősen nyomatja magát, élő zenével és mindennel, amit el tudsz képzelni.

A hely úgy van kialakítva, hogy a tengerpart fel van töltve olyan magasra, hogy a leszállópálya magasságában legyen, ezért elég meredek. A keskeny partszakasz után következik egy körülbelül fél méter magas beton perem, ami az utat hivatott védeni, merthogy ott van egy út, ahol az autók és buszok járnak. Utána van a kerítés és a leszállópálya.
Van egy érdekes videó, feltétlen nézed meg, itt elmagyaráznak egy csomó dolgot a helyről magyarul.

Nem voltunk sokáig ezen a parton, maximum fél órát. Ennyi idő alatt szerintem legalább 6 gép szállt le, voltak kisebbek és nagyobbak is, és volt felszállás is.
Én nem fotóztam sokat (az összes képemet alul láthatod) mert egyrészt annyian voltak a parton, hogy képtelenség volt úgy képet készíteni, hogy csak mi legyünk rajta vagy épp semmi, csak a gépek, másrészt pedig szeirntem sokkal érdekesebb volt az érzés, ahogy az ilyen hatalmas gépek elszálltak az ember fölött. 🙂


Szerintem ezek a fotók jól szemléltetik, ahogy elszalad az ember mellett az élet, az események, a fontos dolgok míg a mobilját bámulja és próbál fotózni vagy videózni ezerrel. (Valószínűleg otthon meg tömegesen törli ki a félresikerült képeket és bánja, hogy nem figyelt inkább jobban.)

Csak mint gondolat, ha a Sint Maarten / Saint Martin / Szent Márton szigetére készülsz, hogy ezen a szigeten kifejezetten érdemes más tengerpartokat, helyeket is megnézni, körbejárni az egész szigetet mert szerinem NEM ez a tengerpart adja a hely sava-borsát. Egy 20 perces látogatás ugyanazt az élményt adhatja, mintha egész nap itt figyelnéd a gépeket. Ennél sokkal többet tud ez a sziget, ne sajnáld rá a pénzt!

Ha jó fotókat akarsz készíteni, akkor ne a pálya vonalának közepén akard “életed fotóját” elkészíteni, hanem a homokos rész széléről már lehet olyat lőni, hogy a teljes gép beleférjen. Plusz igyekezz reggel menni, amikor még nincsenek sokan, de utóbbi elég esélytelen szerintem.
A disco-bár-étterem-shop komplexum bejáratánál van egy szörfdeszka, amire felírják néhány (!) repülő érkezését, csak a jelentősebbeket, de a Google is a barátod 😉
A szomszédos zajforrás-komolexumban van wc, 1 dollár (!!!) a használata, de papírt, kézmosáshoz elegendő vizet nem adnak, az pedig már csak érdekesség, hogy világítás sincs, így aztán nőként kifejezetten “érdekes” a használata lévén, hogy vak sötét van bent. De nyilván “nem telik” az 1 dollárból ilyen apróságokra… 🙁 Éljen a bevétel maximalizálása!

Fotóegyveleg a szigetről:

Összefoglalva:

Sint Maarten / Saint Martin / Szent Márton gyönyörű! Fantasztikus tengerpartjai vannak, jó és érdekes a gasztronómiája az Orient bay pedig a térség egyik legjobb tengerpartja.
Megéri a látogatást és nemcsak egy rövidke napra, hanem akár hosszabb időre is. Azt hiszem, megyünk mi még Sint Maarten szigetére!