Plázában Szaúd-Arábiában + érdekességek

plázában

(Dzsiddában vagy Jeddában vagyunk, a többi napi kalandunkat itt olvashatod: ➡️ Szaúd-Arábia élménybeszámolók) Kifigyeltem az ablakból, hogy “nem annyira messze” van tőlünk egy plázának látszó objektum és nem annyira rövid kutakodás után kinyomoztam, hogy valóban az. Gondolod te most, hogy olyan egyszerű dolog a Gugli korában kinyomozni valamit, de arabul van minden a környéken, így aztán valóban nyomozni kellet mert nem vagyunk perfektek arabból. Másrészt a Google le van maradva pár évvel (vagy csak itt túl gyors a változás, nem tudom) így olyan dolgok vannak a térképen, amik már nem léteznek és visszafelé is igaz: létező dolgok meg nincsenek rajta. De nézzük, milyen élményeink voltak a plázában?


Azt is kifigyeltem az ablakból, hogy egy McDonald’s is van a közelünkben, így oda is be akartunk menni mindenképp. Nem azért mert csudára azt akartunk enni, hanem azért mert kíváncsiak vagyunk, vajon mit árulnak egy itteni egységben?

Az ablakból láttam és hallottam is, hogy van egy mecset mellettünk, és mivel pont rálátok, ki is figyeltem, mit csinálnak. Erről majd fogok írni egy sokkal hosszabbat, de most inkább visszatérek a naphoz. 

A reggelit nem bonyolítottuk agyon: felmentünk a 12. emeleten lévő szuper kilátásos étterembe és ott reggeliztünk.
Volt itt minden: a szokásos arab előételek, kiegészítve meleg készételekkel. Mivel én nagy hummusz pusztító vagyok, ráadásul imádom az összes fajta arab “meze”-t ennél nem is kellett több.

Reggeli után egy merész ötlettől vezérelve kiültem a medence mellé írni. Aham….

Nem voltam ott sokat, talán csak 45 percet de január közepén, felhős időben sikerült leégnem, pedig én nem vagyok egy leégős fajta, szóval inkább bemenekültem a szobába. 

Egyébként ha belegondolunk, a perzselő nap ellen a legjobb úgy védekezni (azon túl, hogy nem megyünk ki a lakásból) ha takarjuk a teljes testünket, a fejünket mindenképp, így meg nem csoda, hogy ennyire lepelbe burkolózik itt mindenki. Mert ha január közepén ez van, akkor mi lehet itt nyáron? Azt szerintem jobb nem is tudni. 

Nagy szerencsénkre a szálloda aljában működik egy mini Starbucks. Annyira mini, hogy szerintem lehet vagy 3 négyzetméter. (Az első pici dolog ebben a hatalmas országban.) A lényeg úgyis az, hogy készítenek rendes kávét.

plázában


Kávézás után elindultunk világgá. Először a McDonald’s-ig akartunk eljutni, ami még okés volt, leszámítva, hogy aki alacsony vagy rövid a lába az vegyen előtte magasugró leckéket, hogy az úttestről fel tudjon lépni az elég magas járdára.
Hozzáteszem, hogy itt zebra meg jelzőlámpa nincs, ha van akkor sanszos, hogy nem működik, ha működik, akkor meg nem a gyalogosok védelmére van kitalálva. Nem egyszerű itt a gyalogosok élete. 

Útkereszteződés Jeddában, Szaúd-Arábiában. A plázában

Pár nappal később megvilágosodtam arról, hogy miért építik ilyen magasra a padkákat. Nos, nem viccből és nem véletlenül. Egy HATALMAS nem tudom milyen márkájú járműben ültünk, amikor az amúgy mifelénk magasnak számító padkán simán áthajtott a sofőrünk, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne.
Hozzáteszem, hogy a záróvonal is csak azért van errefelé, hogy ne legyen már olyan unalmasan fekete az úttest is, legyenek rajra minták meg néha színek. Ja igen. Van sárga is belőle meg hogy még feltűnőbb legyen, ha irtóra fel akarják hívni a figyelmet valamire, akkor azt piros-sárga csíkosra festik. És érdekli ez az autósokat? Nem. Ez csak szimpla dizájn, ami feldobja a környezetet.
Tavaly Abu Dhabiban is a hülye hangot kiadó jelzésen ment a sofőr vagy negyed órát, aztán meg a záróvonal fölött. Na az sem volt egy aprócska jármű, szerintem egy magyar terepjáró eltörpülhet ezek mellett a direkt arab piacra gyártott autók mellett, de én nem vagyok az autózás szakértője, ezt csak gyalogosként mesélem, lényeg az, hogy itt a nagyobb kutya baszik elven működik a közlekedés, csak az az autó nem törött, ami most gurult ki a szalonból. 

plázában és felé a McDonald's-ban

A McDonald’s-ban két bejárat van. Az egyik fölött a Family, a másik fölött a Single felirat díszeleg. Ez azért van mert egyedül érkező pasi nem mehet be a női részlegbe és fordítva. Én annyit tettem, hogy gyanútlan és hitetlen nőként megláttam a férfi wc feliratot és elindultam felé mert akkor a női biztos mellette van, de nem. A pultból sikítozást hallottam és erős mutogatást láttam a szemem sarkából, hogy MÁDÁM, a női részleg arra van. Hát, micsoda dolog ez, egy nő oda mert menni a férfiak részére. A family részleg úgy működik hogy az asztalok mellett van egy fal is hogy azért mégis intimebb legyen ott a lét és a nem kívánt tekintetektől óvja a népet.
A Menüben semmi extra nem volt, hacsak nem az, hogy volt Arábia burger. Lásd fotót lent. 

A McDonald’s mellett volt egy plázának látszó hely, amiről kiderült hogy a helyi Auchan és a helyi Tesco lakik benne, más nem. Az ablakon benézve láttam egy csomó polcot, ahol nem éppen európai ízlés szerint készült dolgot árultak.
Hozzáteszem, hogy Jeddában van Ikea is. Érdekes lett volna megnézni a kínálatot, de lehet hogy ez itt az egzotikumot képviseli és ezért divatos. Vagy ki tudja. 

A nagy plázába (Aziz) körülbelül 30-40 perc séta után értünk el, leküzdve néhány nem gyalogosbarát kereszteződést is, tehát nagyon ügyesek vagyunk. 

Aziz pláza Jeddában

A pláza pont olyan, mint a világon bárhol máshol. Nagy, csicsás és tele van mindenféle boltokkal. 

A plázában már annyira feltűnő voltam, hogy vettem magamnak egy abayát az egyik erre szakosodott boltban. 


A többi boltban olyan mennyiségű nálunk estélyi ruhaként futó öltözet volt, hogy csak ámultam és bámultam. Persze a titok az, hogy a csajokon a szigorú fekete lepel alatt nagyon szép ruhaköltemények vannak, szóval ne vezessen minket félre az első benyomás. A szigorú abaya alól néha kivillanó ruhaköltemények láttán kijelenthetem, hogy mi európai nők rém unalmasan öltözködünk, arról nem is beszélve hogy szegényesen. Mert ki vesz fel csipkés estélyit egy szomorú hétfőn csak úgy? Senki. Nekem például egyetlen ilyen tyű de csini, flitteres, csipkés rucikán sincs.

Persze a cipőik is nagyon szépek, és láttam egy csajt, aki hófehér magasarkúban tipegett és még a bokája is kilátszott. Hát, romlik ez a világ is!

A plázában lévő boltban a csaj szerintem nem értette hogy egy nem muszlim külsejű nő mi a fenéért akar magának abayát, de amikor kiválasztottam és felpróbáltam, akkor látszott rajta hogy nem felesleges ugráltatásnak gondolja, hanem végre valaki vesz tőle valamit.

Egy fekete abayát választottam a plázában, aminek nagyon szép az ujja és a hozzá való hijab is egy csoda. Még sosem volt ilyen szép kendőm, de az is igaz, hogy magamtól nem választottam volna feketét. Még az a szerencse, hogy jól áll.

A kedves olvasónak elmesélem, hogy egy majdnem 50-es, ősz hajú, soványnak cseppet sem mondható nőlény vagyok, így erősen kitűnök a pici, vékony, feketébe burkolt csajok világából.

Az arab csajok itt a városban szerintem 150-160 centi környékiek és olyan vastag a combjuk (pl. az eladóé) mint nekem az alkarom. Szóval inkább légies jelenségek én meg vagyok 175 centi és minimum egy fejjel vagyok náluk magasabb, de inkább kettővel. Nagy a különbség. Széltében meg pláne. 

Persze a plázában volt ékszerbolt is, ami előtt elmenve magával ragadott egy fülbevaló látványa. Azt kiabálta, hogy vegyél meg! Ha nő vagy, akkor tudod milyen az, amikor ránézel valamire és pontosan tudod, hogy az a tiéd lesz és jól fog állni, így aztán nem érdekel, mennyibe kerül. 

Szóval egy fülbevaló és egy abaya jött velünk.


(Ebben a plázában jártunk: Aziz)

Az abayát rögtön felvettem, de csak a ruha részét, ami miatt meg méginkább feltűnő voltam, bámultak is elég rendesen, de aztán az egyik kávézóban elővarázsoltam a kendőt is és a fejemre csavartam.
Hazafelé már az Uber szolgáltatásait vettük igénybe. Gyorsan hazaröpített minket és közben nem éreztem magam marslakóként.   

Este újra megéheztünk és mivel maradt még a tegnapi étteremben olyan dolog, amit meg akartam kóstolni, újra oda mentünk. 

Az esti vacsorához már abayát öltöttem, “ahogy kell”. Annyi engedményt tettem magamnak, hogy a hajamból kilátott egy pár centis csík, talán két centis, de ezt leszámítva nem mondta volna meg senki, hogy ki vagyok. A napszemüveg is bejátszott, hogy fokozzam az álcát.

Ezúttal az esti ima idején érkeztünk és az ajtóban egy tábla fogadott minket, hogy imaszünet miatt zárva.
Kivártuk a körülbelül 10 percet és bementünk, én muszlim nő módjára.
A pincér ezúttal nem kezdte el ajánlgatni az alkoholos italokat, és ami még inkább tetszett, nem is nézett rám, nem is szólt hozzám, a férjemen keresztül kommunikált.
Érdekes világ ez.

Fogok egy hosszabbat írni arról, milyen itt európai nőként és hogy mire lehet számítani nőként mert ez engem is érdeket volna. 

Hazafelé menet bementünk egy kacatos boltba. Nem lehet máshogy kifejezni, ez bizony tényleg egy kacatos bolt volt. Nem azért volt kacatos mert minden elképzelhető dolgot árult, hanem mert mindenből az ultra gagyi minőséget tartotta. Rég láttam ilyen boltot.
Azért mentünk be, hogy szerezzünk tűt az abayám megvarrásához, amit találtunk is egy rövid pantomim előadásnak köszönhetően. Valahogy nem vagyunk annyira jók arabból. 

Sikerült is szerezni, így már nem kellett tovább próbálkoznunk a mikro méretű lukon a vastag cérna átfűzésével. Persze a cérnát azt elfelejtettük, pedig biztos volt neki az is.
Szóval az abayámat meg tudtam varrni, 3 patent került rá, az egyik fekete, a másik kék, a harmadik barna cérnával lett varrva mert ennyi cérnát találtunk csak a szállodában.
Akinek nem tetszik, ne nézze. Ennyi. 

Mire ez a kis kör a kajálással lezajlott, már voltunk annyira fáradtak, hogy aludjunk egy kicsit.
Másnapra az volt a terv, hogy fogunk egy Ubert és elmegyünk a Kornisra. A Kornis a tenerparti sétány ahol a felhőkarcoló és a modernista épületek sorakoznak. 

Jeddában az árak