2000 euró egyetlen éjszakáért?!


Ha hajóutat foglalsz, figyelj arra, hogy a kiindulási kikötő egyszerűen, könnyen megközelíthető legyen és ne legyen irreálisan drága vagy macerás az odajutás, különben lesz egy kis extra “torna” a hajón.

Mi történt?

Az történt, hogy az egyik hajós utunk indulási állomása egy tőlünk csak elég nehezen megközelíthető helyen volt.

A foglaláskor úgy voltam vele, hogy “majd megoldom” a dolgot, de miután hónapokig sem jutott eszembe semmilyen épkézláb megoldás és nem találtam semmi értelmes, gyors és nem irreálisan drága megközelítési módot, kitaláltam, hogy írjunk a hajóstársaságnak, hogy mi lenne, ha egy nappal előbb szállnánk fel a hajóra? (Azért egy nappal korábban, mert az a kikötő sokkal könnyebben és lényegesen olcsóbban megközelíthető számunkra.)

Itt tudod elolvasni az összes hajózással kapcsolatos posztomat, élményünket.

A válaszra körülbelül két hetet kellett várni, de végül megjött a számunkra nem olyan kedvező döntés.

A levélben azt írták, hogy oké, rendben van, jelezzünk vissza, hogy elfogadjuk-e az új feltételeket…
Ők szépen újraárazták nekünk az egész hajóutat (ez egy hosszabb út, egy MSC Grand Voyage) és kabint is cseréltek nekünk, bár számunkra az eredetileg választott kabinunk bőven megfelelt.
Szóval lényeg az, hogy az egyetlen éjszaka toldásért kértek 2000 eurót pluszban.

Nyilván nem fogadtuk el, így az a megoldás született, hogy vettünk egy külön utat ugyanarra a hajóra, ami csak annyiról szól, hogy az egyik kikötőből átvisz minket a másikba. Az ár nyilván a társaság által a levélben felkínált lehetőségnél jóval alacsonyabb. Egy éjszaka a hajón extrában. 🙂

Megértem őket, hiszen abból élnek, hogy viszik az embert és ha lehet, akkor megpróbálják a létező legdrágább szolgáltatást rájuk/ránk sózni. Én is bepróbálkoznék vele, ha lenne egy hajóstársaságom…

Ez a kis toldás nyilván azzal jár majd, hogy miután “beköltöztünk” első nap a kabinunkba, részt kell venni a biztonsági oktatáson, majd másnap reggel kicsekkolni, elhagyni a hajót és újra becsekkolni, újra végigimenni a procedúrán. Érthető módon nem örülünk neki, de ez a megoldás volt a legegyszerűbb.

Sokáig reménykedtem abban, hogy majd ha szólunk, hogy “hahó, mi vagyunk azok, akik még itt fognak utazni további 3 hétig” akkor majd mentesününk a kicsekkolás-becsekkolás-mentési gyakorlat macerától, de Super Mario felvilágosított, hogy bár ő az életét óceánjáró hajókon tölti immár 20 éve és hiába van úgy, hogy egyhuzamban hónapokig van ugyanabban a kabinban, ugyanazon a hajón, neki is minden egyes kör elején részt kell vennie a gyakorlaton, akkor is ha szerintem már jobban tudja a szöveget és a tennivalókat, mint az, aki levezényli a gyakorlatot.
Ha nem tudod ki az a Super Mario és beszélsz angolul, akkor nézd végig a vele készült sokrészes interjút mert nagyon hasznosakat mond, még arról is, hogy hogyan szervezi úgy az életét, hogy egy óceánjárón él, mennyibe kerül az, hogy ő egy ilyen hajós életet választott, stb. Tényleg szuper interjúk!
Itt tudod megnézni az interjúkat.

Na, szóval az a tanulság, hogy mindent el lehet intézni, de néha macerás a végeredmény.

Szóval a Grand Voyage utunk az átlagnál is egy nappal hosszabb lesz! 🙂