A kimaradt napok a portugál kalandból

A kimaradt napok többségéről nem született élménybeszámoló mert “unalmas” napok voltak. Sokszor nem mentünk/mentem sehova, és még olyan nap is volt, amikor a házból sem mentem ki mert esett az eső vagy mert nagyon fújt a szél. Persze olyan is volt, hogy csak az erkélyen napoztam vagy olvastam egész nap.

Az öt hét úgy telt, hogy ebből 1 hét szabadság volt, amikor erre meg arra mászkáltunk, ekkor voltunk Nazaréban és Coimbrában, aztán következett 2 hét remote office, aztán egyedül maradtam az országban.

Értelemszerűen azok a hetek, amikor egyedül voltam nem voltak olyan eseménydúsak, főleg nem akkor, amikor pocsék volt az idő. A legérdekesebb az óceánról jövő sűrű köd volt. Az maradandó élmény lesz!

Kaja

Főztem magamnak. Amikor már egyedül voltam az országban egyetlen egyszer beültem be kajálni valahova, amikor más lehetőség nem volt. És igazam volt, tényleg tragikusak, nem tudnak főzni.
Nagy pozitívuma a portugál kalandnak, hogy igyekeztem jobban vigyázni a táplálkozásomra, sokkal több gyümit ettem, ráadásul megismerkedtem egy csomó új élelmiszerrel és megtanultam őket elkészíteni.
Ilyen volt a sózott, szárított bacalao és a langostino, ami rögtön előlépne kedvenc kajává, ha Berlinben lehetne kapni mindenhol ilyen kicsi langusztákat. A papaya is új volt nekem, amit bár eddig ettem darabolva, szárítva, de most először néztem utána a jótékony hatásainak és arra az elhatározásra jutottam, hogy ahol csak látom, fogok majd venni belőle.

Mi a fenével töltöttem az időmet?

Ha ezt egy évvel vagy három évvel ezelőtt mondják nekem, nem hiszem el!

Képzeld el, hogy semmittevéssel töltöttem az időmet!

Szerintem az embernek szüksége van ezekre az üresjáratokra, hogy kordában tudja magát tartani. Ilyenkor születnek az új ötletek, az élet új irányai és elhatározásai.
Nyilván nekem is születtek ilyen gondolataim és ennek nagyon örülök.
Meg azt is tudom, érzem, látom, hogy semmiképp sem térnék vissza a régi munkamániás énemhez mert annyira értelmetlen így utólag szemlélve. Összpontosítva, koncentráltan, keveset de hatékonyan kell dolgozni.
Sokkal fontosabb, hogy jól tudjam magam érezni, mint a siker, a karrier, a másoknak megfelelés, a sok pénz.
Nem mellesleg, mennyi a sok pénz? Mennyi az elég? Mikor elég?
Mindenki a maga szintjén nyomorog.

Napirend Portugáliában:

Ha nem a gyerek ébresztett hajnalban, akkor magamtól ébredtem teljesen változatos időpontokban aztán hallgattam a hullámokat. Persze zenét is hallgattam és néha rádiót is.
Reggelente kimentem a boltba, ami innen (Aguda Beach) hatalmas 50 méter távolságban van, aztán a pékhez, ami meg a szomszédjában.
Megreggeliztem, aztán ha jó volt az idő, kimentem a partra, ami a másik irányban van és szintén 50 méter plusz az amit az ember gyalogol a homokban.
Ott néztem a hullámokat és olvastam.
Amikor megéheztem, akkor visszajöttem és készítettem ebédet.
Ebéd után újabb kör olvasás és videók nézése következett, majd vissza a partra, ha olyan volt az idő. Ha nagyon fújt a szél, akkor csak az erkélyen vagy a szobában feküdtem és napoztam.
Este kommunikációt folytattam a külvilággal. Ennyi. 🙂

Így teltek a kimaradt napok. 🙂 Jó volt!