Az utolsó teljes nap a Costa Firenze hajón

Tök jót aludtunk mert végre teljesen sötét volt és hallottam a hajó motorját, annál szebb hang meg nincs a világon. Kivétel persze a tavaszi rigócsicsergés és a tenger hangja. Ma egy elég összetett nap várt ránk mert elmentünk egy körre: a Dubai Creek, a Burj al Arab, az arany és a fűszerpiac is megnézésre került. Meg persze más is volt ma. 🙂

A reggelit az ültetős étteremben vettük magunkhoz. Én karamellizált sonkát ettem ananásszal, ami nagyon finom volt de ettem egy adag gyümölcsöt is.

Reggeli után kommunikáltunk a családdal, olvastunk, naplót írtunk, de lényeg az, hogy heverésztünk.

Ebédre az ültetős étterembe mentünk megint, ahol ettem egy nagyon jó minestrone levest, aztán pedig egy adag humuszt, és egy adag csodás tonhalsalátát is bevágtam. A desszertnek nem lehetett ellenállni mert csoki torta volt málnával.

Az ebéd után nem sokkal elindultunk.

A Dubai Creek

Itt először a Burj al Arab volt a megállónk, aztán egy mecset, majd átmentünk a Dubai Creek-en hajóval. Ez szuper élmény volt.


Olyanok a hajók vagy csónakok, hogy nincs peremük csak a hely, ahova le kell ülni. Egy ilyen fából készült hajóra 17 ember fér plusz a kapitány.
Hangulatos volt, a rengeteg sirály felhőkben repült a víz fölött miközben mi a túlpartra igyekeztünk.

Amikor kikötöttünk, ugyanoda jutottunk, ahol pár nappal korábban jártunk, ugyanazon a zebrán mentünk át és azon az utcán jártuk be az aranypiacot és a fűszerpiacot amit már ismertünk. Nem bántam mert nappal egész más arcát mutatta és megállapítottam, hogy este sokkal hangulatosabb.

Aztán már csak hazavittek minket.

Este egy különleges élményben volt részünk. Már napokkal az indulás előtt foglaltunk a hot pot étterembe asztalt magunknak. Persze akkor még a menetrend is más volt, más helyszínekkel és más időpontokkal de a fene sem gondolta volna, hogy ekkora változások lesznek.

Lényeg az, hogy ott voltunk esete hétkor az étteremben, bár nem voltam éhes.
A hot pot étterem nagyon szép, valóban igényesen van megcsinálva. A pincér jött, mi mondtuk neki, hogy van egy foglalásunk mára, meg hogy két vegyes húsos menüt választottunk.

Jött is a pincér, hozta is szépen sorban a dolgokat. Először a hatféle csiliszószt hozta ki, amit végigkóstoltam. A fele az, amit én is rendszeresen használok amikor otthon ázsiait főzök 🙂

Aztán kihozta egy-egy termoszban a levest, amit beleöntött az asztal közepében lévő mélyedésekbe, majd az asztal alatt bekapcsolta a melegítőt.

A következő csoda amit kihozott egy háromszintes tálalóedényben volt. Alul a vékonyra szeletelt húsok díszelegtek, fölötte a brokkoli és a nehezebben megfövő zöldségek és az Udon tészta volt, fölötte pedig a kínai kel.
Elmondta a pincér, hogy sorban kell beletenni a főzőedénybe a dolgokat és hogy a hús körülbelül öt perc alatt fő meg.

Összességében mint élmény és mint íz is szuper volt a hot pot étteremben enni és egész biztos, hogy fogunk még ilyenben enni.

Nem akartunk visszamenni a szobánkba egy ekkora zabálás után, így a Costa Firenze hajó ötödik emeletén lévő kiülős részen múlattuk az időt egészen addig, amíg ismerős zajt hallottam, de a szokottnál sokkal hangosabban. Rögtön tudtam miről van szó, amikor megláttam az égen az ezernyi, apró mozgó pontot.

Egy drón”hadsereg” készült bemutatót tartani Dubai egén. És milyen látványos bemutatót! Ráadásul szerintem legalább öt percig tartott és volt az égen óriási madár, repülő metró, drónokból kirajzolt drón és még sorolhatnám mi minden, aztán hogy még látványosabb legyen a dolog egy laza tűzijátékot is tartottak, csak úgy. Nem sima pukkogtatós alacsonyra repülőset, hanem hatalmas magasságokba repülőt.
Ültem ott és csodálkoztam, emésztettem a dolgot, hogy itt még ilyenek is vannak. Bámulatos!

Annyira kibámészkodtuk magunkat, hogy már időben voltunk a színházhoz.

A hajó színházterme gyönyörű. Természetesen vörös és arany kombinációja minden, hozzá kristálycsillárokat aggattak mindenhova. Nem tapogattam végig a csillárokat, lehet az is hogy csupa műanyag dolgok, de szépek voltak és remekül illettek a belső dizájnhoz.

Az előadás nem volt nagy durranás. Egy elég bugyuta műsort láttunk egy olyan művésztől, akivel már egyszer összefutottunk valószínűleg a Costa Smeralda hajón.
Nem jött be de azért jókat nevettünk rajta. Mondjuk az 1-től 10-ig terjedő skálán talán 3-ast érdemelt.

Ha már homár, színház után beültünk az egyik bárba inni egy koktélt. A koktél szokásos hajós koktél volt, szép volt, de alkohol az nem volt benne. Mindig felhígítják, hogy az emberek ne részegedjenek le mert aztán esetleg kipottyannak a hajóból a tengerbe és akkor lehet őket keresni éjnek évadján.
Nem vicces dolog, így próbálják elkerülni a lerészegedést. Konkrétan nem emlékszem részeg emberre egyik hajóutunkon sem.

Így telt ez a nap. Szuper volt, a Dubai Creek pedig nagyon hangulatos. Még mindig.