(Ez a poszt is nagyon régen íródott, azóta sok dolog történt, a legfontosabbat és az előzményt itt olvashatod.) Amikor meséltem az ilyen-olyan ismerősöknek, hogy hova fogunk költözni, érdekes módon mindenkiből előjött valamilyen félelem. Beindult a „Ki, mitől fél?” verseny.
Olyan volt ez, mint egy furcsa pszichológiai szerepjáték, mintha mindenki lehetőséget kapott volna arra, hogy megmutassa, milyen félelem lakozik benne.
Persze az ember leginkább attól fél, amit nem ismer. Ha azonban egy kicsit növeli a tudását, a félelem – érdekes módon – gyakran megszűnik, tovaszáll.
Nézzük csak, ki mitől félt:
Pszichológiailag hogy működik?
Szerintem az emberek leggyakrabban attól rettegnek, amit nem ismernek. Egy vulkán, ami ezer éve nem tört ki? Félelmetes, mert nem tudjuk, mikor és mit fog csinálni. Egy sziget, ahol kevés a bolt vagy a kórház? Sokan már attól is pánikba esnek, mert nem tudják elképzelni, hogyan boldogulnának ott.
Ahogy távolodunk a megszokott rendszerektől, úgy nő bennünk a bizonytalanság, és vele együtt a félelem is. Pedig sokszor nem a hely veszélyes, hanem az, hogy nem értjük, hogyan működik az ottani élet. Amit pedig nem értünk, azt hajlamosak vagyunk túlreagálni.
„És ott miből lehet megélni?”
– kérdezte a kisvárosi szomszédom Heves megyéből.
Mivel a környékünkön gyakorlatilag semmilyen munkalehetőség nincs, és a legfrissebb (attól függ, mikor megy ki ez a poszt) kutatások szerint itt az emberek közel 30%-kal kevesebbet keresnek az országos átlagnál, érthető, hogy ez volt az első, hirtelen felbukkanó félelme: miből lehet ott megélni?
„Jön a cunami, és elvisz mindent!”
Ez talán a legkomikusabb félelem, mert Pico szigete meglehetősen magas, a „házunk” pedig egy dombon van – nem is akármilyenen. Ha jönne egy „világvége cunami”, ami mindent is elpusztít, akkor Berlinben sokkal nagyobb veszélyben lennék.
Persze, tudom, Berlin nem tengerparti város, de a a nyolcadik emeleti lakásunk az alig 40 méteres tengerszint feletti magasságával nem nyújt túl sok védelmet.
A Gellérthegy például 120 méteren van, és az „azori házunk” is „csak” 300 méteres magasságban, légvonalban kb. 500 méterre a szakadékban végződő partszakasztól.
Tehát ahhoz, hogy minket elvigyen egy cunami, olyan mértékű világkatasztrófának kellene történnie, ami kb. a Kárpát-medencét is elmosná. Ezen szerintem van mit gondolkodni.
„Ki fog törni a vulkán!”
A világon jelenleg kb. 1300 aktív vulkán van. A Pico pedig alszik.
Világszerte másfél milliárd ember él aktív vulkánok közelében – vagy egyenesen a lejtőin.
Ha már mindenképp szorongani akarunk, akkor inkább a Nápoly melletti Campi Flegrei-től kéne tartani, mert ha az kitör, annak tényleg komoly hatása lehet egész Európa időjárására – és nem mellesleg a mezőgazdaságára is.
Nem a Vezúv a legijesztőbb, hanem ez a vulkán, amit Magyarországon alig ismernek.
Utoljára mikor aggódtál amiatt, hogy 1200 km-re tőled kitör egy szupervulkán? Gondolom, elég régen. Pedig ettől tényleg lehetne rettegni.
„És van ott gyógyszertár? Kórház?”
– kérdezte egy ismerősöm, aki több beteg családtaggal él együtt. Teljesen érthető, hogy ez volt az első dolog, ami eszébe jutott. Nem ítélkezem – sőt, jogos kérdés. El is meséltem neki, hogy egyrészt a faluban van gyógyszertár, ami még szombaton is este 6-ig van nyitva (tegyük mellé a magyar kisvárosom gyógyszertárát ami péntek délután 4-kor bezár) másrészt van mentő is, ami – a statisztikák szerint – valóban gyorsan érkezik, ha kell. És ami talán meglepőbb: a szomszéd szigeten egy teljesen modern, jól felszerelt kórház is működik. Szóval nem egy lakatlan sziklaszirtre költözünk volna, ahol fűvel kell bekötözni a sebet, hanem egy olyan helyre, ahol az alapinfrastruktúra bizony megvan.
És akkor jöjjenek a jogosabb félelmek
Persze mindenkinek vannak félelmei – csak gyakran nem azoktól félünk, amiktől érdemes lenne.
Például egy trópusi ciklon vagy egy komolyabb földrengés sokkal valószínűbb kockázat arrafelé.
Ez reális. Mégis, eddig senkinek nem jutott eszébe. Talán mert Magyarországon ritkák az érezhető földrengések, ezért nem szerepelnek a „ma mitől rettegjek” listán.
Pedig ha megnézel egy-két weboldalt az Azori-szigetek szeizmikus aktivitásáról, el lehet rajta gondolkodni.
Földrengések
Az Azori-szigetek környéke valóban nyugtalan: több törésvonal is húzódik a közelben.
Sao Jorge például – egy Pico melletti sziget – kimondottan veszélyzónában fekszik. Nem véletlen, hogy aki nagyon félni szeretne, az innen biztosan messze menne.
De igazából a többi sziget sem arról híres, hogy békés lenne alattuk a földkéreg.
Ciklonok és hurrikánok
Ezek is előfordulnak rendszeresen. Vannak pusztító hurrikánok, és heves esők is csapnak le időnként.
De mivel Magyarországon ez is ritkaság, ezt a félelmet sem vetítették ki ránk.
Most akkor mi van? Ki, mitől fél?
Köszönjük az aggódást – tényleg. De a fentiekből talán kiderül: mindenki attól fél, amit nem ismer, amire nem tud felkészülni.
És sokszor nem is az a veszélyes, amitől félünk – hanem az, hogy nem tudjuk, hogyan működik az a világ, ahová tartunk.
