A Jegenye utcai kínai

Ez emlékezetesen jó volt! A Jegenye utcai kínai jó hely!
Azt kell tudni a kínai ételekről, hogy ahogy eddig tapasztaltam, köze nincs annak a kínai ételnek amit Kínában eszel ahhoz, amit mondjuk Budapesten eléd tesznek egy átlagos kínai büfében. Nyomokban sem hasonlít.

Itt azt is kiemelném, hogy a berlini kínai éttermek kínálata sem olyan, mint a budapesti kínaiaké. Érdekes, nem?
Szóval az a lényeg, hogy egy olyan kínaiban voltunk, amit többségében kínaiak vagy ázsiaiak látogatnak és csak kevés számú a magyar “vállalkozó” szellemű aki nyitott vagy igényes annyira, hogy ezt is kipróbálja és esetleg az ananászos csirke – édes savanyú leves kombón kívül hajlandó lenne mást megkóstolni.

Kisebb nehézségek árán jutottunk a Jegenye utcai étterembe. Itt arra utalok, hogy olyan dermesztő hideg szél fújt épp, hogy legszívesebben az orrunkat sem dugtuk volna ki mert tényleg embertelen idő volt.
Az étterembe lépve kellemes meleg fogadott és egy nagyon kínai stílusú kínai hely: mindenféle feliratok kínaiul, és egy pár kivételével mindenki más ázsiai volt.

Leültünk, jött is a pincér, aki hozott két étlapot nekünk (de hárman voltunk). Az étlap teljesen ideális volt, ugynais képek voltak benne, alatta egy egyszavas leírás magyarul, kínaul és az ár.
A pincérlányról rögtön kiderült, hogy magyarul egyáltalán nem beszél, angolul meg kínaiul lehetett (volna) vele kommunikálni.
Amúgy figyelmesnek egyáltalán nem volt mondható, ugyanis azt nem kérdezte meg, hogy mit innánk, pedig irtóra jó lett volna egy forró tea, de mivel érdeklődőek vagyunk, az étterem hűtőjéből kivadásztunk random italokat.

a jegenye utcai kínaiban zsákmányolt italok

A kínai palackos üdítőkről azt kell tudni, hogy a többség olyan édes, hogy az embernek összeregad tőle a hátsója egy hétre. Körülbelül olyan, mintha egy cukorszirupban oldanának fel egy kis mézet. Ehhez jön a valamilyen(!) íz.
Most ne arra gondolj, hogy cirtomos vagy barackos, hanem hogy  elsőre mindig valami irtó perverznek tűnő párosításban vannak az ízek és ehhez jön az édes íz még pluszban.
Egyébként ha az ember el tud tekinteni attól, hogy mennyire édes, akkor már egészen élvezhető.
Persze kivételek mindig vannak, mert egyszer vettem egy kínai gyógynövényitalt, amit arany színű dobozban árultak, na az…. az olyan ihatatlanul édes volt, hogy csak a felét tudtam meginni.

Mivel úgy voltunk vele, hogy ha bejön a hely, akkor tuti visszatérünk majd (meg is fog történni) ezért nem akartuk hárman a teljes étlapot felzabálni, csak módjával rendeltünk.

Az ételeket viszonylag hamar ki is hozták és jött az első meglepi, amikor a szezámos csirkéről kiderült, hogy az egy előétel és hideg. Viszont életem egyik legfinomabb ételét tisztelhettem benne. Valami isteni volt a csilis, szezámos, olajos, hagymás, szójás szósz az alján. Nagyon, de nagyon jó volt!

A többi étel is jó volt, a dumpling viszont szerintem nem volt beájulósan finom, annál ettünk már jobbat is. (Mifelénk a Lidl-ben is lehet kapni.)
A nyársas cuccok összességében jók voltak, de szerintem akkor is a legjobb a csirke volt. Egyébként az meglepően sok volt és csak hogy örüljünk, “robbantott” csirkéből volt, ami annyit tesz, hogy csontdarabok voltak meg mindenféle ismeretlen csirkealkatrész. Egyébként azt figyeltem meg, hogy lényegében csak Magyarországon vágják úgy a csirkét darabokra, ahogy mi megszoktuk. A világ összes többi részén egész más darabokra vágják.

És ne is szaladjunk messzire mert itt Berlinben is úgy darabolják a csirkecombot, hogy van az alsócomb és külön a felsőcomb egy darabka csirkegerinccel. Egyébként ezért veszünk mostanában csak csirke alsócombot.

Érdemes a facebookon követni a kínai negyedet, kifejezetten érdekes! A Jegenye utcai kínai jó hely!

Távozáskor tök jó blokkot kaptunk 😀
Íme:

Na, mit ettünk? 😀

a jegenye utcai kínai belülről
hot pot a jegenye utcai kínaiban