18 évig a világ körül

Az argentin Zapp házaspár 18 évvel ezelőtt elindult egy argentin városból fel északra, egészen Alaszkáig.
Nem volt egyszerű, hiszen rögtön az első nap elromlott az autójuk, de nem adták fel. Sem ők, sem az autójuk, pedig nem egy vadiúj járművel indultak útnak.
Aztán hirtelen elröppent 18 év, mialatt született négy gyerekük, bejártak öt kontinenst és nem úgy, mint a nagy átlag, hogy kipipálták, hogy igen, itt is voltunk, hanem valóban körbeautózták, körbelakták mind az öt kontinenst.
Mi lett a konklúzió?

Az, hogy ez a bolygó gyünyürű, és jó emberek lakják.

Az apa, Hernan Zapp ezt mondta:

 

Recuerden que si tienen una familia… tienen la obligación de mostrarles a sus hijos el maravilloso mundo en el que vivimos.

Magyarul: emlékezzenek arra ha van családjuk, hogy kötelességük megmutatni a gyerekeiknek, hogy milyen csodálatos világban élünk.

Szép nem?

Aki nem ismeri a sztorit, az most biztos felhördül, hogy dehát hogyan, hiszen az átlagnak nincs 18 évre elegendő megtalarítása és a Zapp család biztos kőgazdag. Pedig nem.
A Zapp család egy autóban tölötte az előző 18 évét. Hat fő egyetlen autóban.
Rengeteg cuccot nem tudtak cipelni magukkal érthető okokból, de ott volt a gyerekeknek játszótérül az egész világ, törikönyvnek az a rengeteg érdekes hely ahol megfordultak. Mindenük megvolt. Ennyijük volt, itt meg tudod nézni.


Hernan Zapp azt mondja, hogy az embernek csak egy döntést kell hoznia, hogy igen, megvalósítja az álmát és igen, tényleg elindul. Aztán majd lesz valami. Mert mindig van valahogy.

Szerettem olvasni a kalandjaikat, látni épp merre kalandoznak. Nyilván kimaradt a hírekből rengeteg küszködés, rengeteg nehézség. Az viszont egyre gyakoribb volt, hogy a már 90 éves (!!!) autójuk állandóan lerobban, elromlik ez-az benne, ami ráadásul csak kézimunkával cserélhető, javítható.

Hát, hamarosan vége a nagy kalandnak. Nem ennyire tervezték, csak ennyi sikerült 🙂

Messze több, mint amire számítottak, sokkal többet kaptak annál, mint amit gondoltak eleinte.

Itt lehet őket követni, olvasni:

Weboldal

 

Facebook oldal 

Aztán ki tudja mi lesz. Az utazás egy olyan drog, amiről nem tudom le lehet-e jönni egyáltalán.
Én szeretek utazni, és ha sokat megyünk, akkor bizony jól tud esni még a gondolat is, hogy “de jó most három hónapig nem megyünk sehova” de … még nem volt olyan, hogy egy hónap után ne jött volna a kisördög és ne kezdtem volna nézegetni a jegyeket, hogy hátha… legalább egy kicsit, pár napra menjünk valahova.

Nem is tudom, milyen lehet majd a négy gyereknek, főleg a legnagyobbnak aki 17 évet utazással töltött, de az biztos, hogy nem fog félni az emberektől, nem zárja majd magára a képzeletbeli ajtót, hogy “fú, mindenhol veszélyes, csak itthon nem”.

Szóval: utazzunk, menjünk, lássuk a világot!

Zapp család, tök jó, hogy vagytok!