Hol lehet Berlinben jót enni? – Neukölln
Neukölln egy érdekes hely. Színes.
Nem hagyományos értelemben színes, hanem mert nagyon sokféle nép lakja. Főleg törökök, líbiaiak és szírek, de rengeteg a szláv is, meg ázsiai, meg … szerintem mindenhonnan vannak ott emberek és ennek megfelelően alakul az éttermek felhozatala is.
Már 2-3 hónapja oda járunk enni mert egyrészt közel van, másrészt nagyon finomakat kapni, – végre van íze az ételnek – harmadrészt pedig itt 3 euróbol (kb. 900 Ft) az ember degeszre tudja magát enni, de 5-ből már akkora adagot kap, hogy szerintem nem lehet megenni.
4 utcát ettünk eddig végig, ezek a Kottbusser Damm, a Sonnenallee, a Karl-Marx-Strasse és a Maybachufer.
Kottbusser Damm
Ez az út Kreuzberg és Neukölln határán van, a Kottbusser tort (népszerűbb nevén Kotti) köti össze a Hermannplatz-cal.
A Kottbusser Dammon főleg török éttermek vannak. Az étterem kategóriájába most a bódé is bele fog tartozni és a repi kinézetű hely is, szóval vendéglátó létesítmény, ahol kajátadnak.
Kedvencek:
Ha reggelire vágyik az ember, majdnem a Kottbusser Tornál a Kottbusser strasse elején (U1) van egy hely, ahol remek burekot lehet kapni. A kávéjuk is jó, ami kész csoda.
Egy egész burek 4 euro körül van, egyedül szerintem nem lehet megenni. Nem a Magyarországon is ismert brutálisan zsíros, nehéz, burekot készítik, hanem annak egy lényegesen diétásabb változatát. Én a friss tehénsajtos- spenótos félét szoktam enni, nagyon finom!
Ugyanott lehet kapni „török pizzát” vagyis pidét, az is jó, szintén gyilkos adag. Ha két ember eszik egyet, az a legjobb. Fontos, hogy helyben, frissen készítik az ételt.
Ha megyünk tovább a Hermannplatz felé a csatornán túl a jobb oldalon van egy bódé a fák alatt, a parton. Pizzát, tésztát és egyszerűbb ételeket készítenek. Egyszer ettünk ott, nem volt rossz, de életünk legjobb pizzája sem volt. Olyan közepes. Viszont jó hely mert közvetlenül a parton van és kellemes ott ücsörögni a hatalmas platánfák alatt a padokon. 🙂 Valamit valamiért.
Kuruyemis – a török desszertkirály!
Ha megyünk tovább, közvetlenül a Schönleinstrasse (U8) metrómegállónál van egy kuruyemis. A kuruyemis eredetileg mogyorót és szárított gyümölcsöket jelent törökül.
A bolt kihagyhatatlan, egyrészt nagy, másrészt meg mindenféle érdekes édességeket árulnak. Nem csokit meg cukrot, hanem főleg datolyából és mindenféle magvakból készüt dolgokat, és rengeteg pisztáciás cuccot is!
Nincs kedvencem mert ha bemegyünk mindig mást kóstolok meg. Eddig a legemlékezetesebb a darált datolyából és diódarabokból gyúrt golyó volt amit szárított rózsaszirmokba hempergettek. Nem drága a bolt, a darabos termékek 1 euróba kerülnek, a többi pedig attól függ, milyen magból készült.
A tökmagból is sokféle van. Frissen pirított a kedvencünk, ez van sózott és natúr változatban is, mondani kell mennyit szeretnénk és kimérik.
A bolt nagy kedvencem! Esténként vanília illat terjeng a környékén mert akkor (is) cukrozzák a frissen pörkölt mandulát – egyébként a frissen pörkölt, még meleg, vaníliás mandula is jó választás!
Szotyit is pörkölnek az ablakban 🙂
Ha a Kuruyemis oldalán megyünk tovább, egy (azt hiszem) líbiai grillezős helyet fogunk látni egy tér sarkán.
Másik nagy kedvencünk! Grillezett mindenfélét árulnak, a csirkétől a nyárson sütött isteni húsokon keresztül a sima kebapig mindent.
Az arab a sarkon – ahol jót lehet enni Berlinben
A fenti étel nagy kedvencem itt. Kicsit drágább, ez már 5 euró, de így fényképen nem látszik, hogy ez egy nagy adag kaja. A csirke valami isteni, joghurtban van pácolva, szerintem egy kis citromot, borsot, rózsaborsot, pirospaprikát és még ki tudja mit tesznek a pácába, és mindig frissen sütik, tehát egy 10 percet legalább kell várni rá. Ami mellette van: sárga rizs, vegyes saláta, egy erős pistára hasonlító paprikapüré (annyira olyan, hogy néha feltételezem, hogy tényleg az) van mellette egy adag humusz meglocsolva olívaolajjal és megszórva rózsaborssal (de néha az egész tányért megszórják vele) és az a majonéz kinézetű valami, az aioli vagyis fokhagymás majonéz. Az egészhez jár 2 lepénykenyér, ami nem azonos a pitával, sem a burritoval mert ez egy könnyű, vékony kenyérfajta, különösebb íze nincs, de jó a kaják mellé.
Szintén itt szoktuk enni a fél grillcsirkét. A fenti képen látható fogás 3 euró, ketten szoktuk megenni. Egész csirkével még nem próbálkoztunk mert mire megeszi az ember a köreteket, addigra jól is lakik. A köret majdnem ugyanaz, mint az előző sish taouknál, de itt van mellé hagymás petrezselyem saláta is.
A csirke… ha eddig nem voltál éhes, majd most…
Szóval a csirke egy erősen fűszeres pácba van beleforgatva és lassú tűzön megsütve. Az íze picit csípős, picit borsos, paprikás, és nagyon de nagyon finom!
A téren az arabnál szerintem már végigettük a nemlétező étlapot, de a többi étel eddig nem élte meg a fotózást, de majd..
Mire az ember megette a tányér ételét, addigra az agya elkezdi követelni az édességet.
És … a … török … édességek…
Én nem tudom, hogy Magyarországon miért olyan pocsék a baklava, fel nem foghatom! 🙁
Elmesélem a fenti képen mi van. Jobb oldalon az a furcsa karika alakú valami az olyan, mint a mi fánkunk, csak sokkal sűrűbb tésztával. Ha ettél churros-t akkor kb. az a tészta, DE amikor kisült, leöntötték cukros-mézes öntettel. Nem mondom, hogy diétás. Frissen finom, ha kicsit állottabb, akkor már nem annyira tuti. Az ára 1 euró mostanában. A mellette lévő kadayif az … nost azt csak a dietetikusok és fogorvosok ajánlásával együk, ugyanis egy 10x 10 centis kocka legalább 20 deka, tömény pisztácia pisztáciával, mellette egy kis cérnamelélt(szerű) valami és az egész úszik a mézben. Buru-tá-lis! Ha sokat eszünk belőle, tuti eltartjuk a kedvenc dietetikusunkat!
Mellette balra következnek a kedvencek: a baklavák. Mondom ezt úgy, hogy mivel eddig csak rossz tapasztalatom volt a baklavával, nem is akartam megkóstolni. Aztán meglepetésemre akkora a különbség a budapesti baklavák és a fönti csodák között, mintha egy elrontott, felhigított konzerv gulyáslevest hasonlítanánk össze egy mesterszakkács által készítettel. A különbség fényévekben mérhető, ugyanis ez a fenti képen látható baklava mennyei, szerintem több, mint fele pisztáciából van, a másik fele pedig isteni réteslapok és méz.
Ez sem könnyű, diétás étel. A fenti képet akkor készítettem, amikor a pult már le volt fosztva (ezt most vettem észre) mert a sokféle pisztáciás baklava mellett szokott lenni csokis, diós, és midneféle magvakból készülő is.
Ez a zöld tekercs ez lényegében tömény darált pisztácia mézbe mártogatva (nyilván nem ennyire egyszerű, de így szemléletesebb elmagyarázni) Amúgy az összes kóstolt társa közül ez az, ami a legkevésbé ízlett. Nem rossz, de ennek élvezetéhez valószínűleg már töröknek kell lenni.
A tányéron mellette díszelgő baklavák a kedvenc pisztáciások.
Itt jut eszembe, hogy Berlinben van baklava reklám óriásplakáton 🙂 és mostanában a Lidl is elkezdett baklavát árulni dobozban, de nem vinne rá a lélek, hogy megvegyem, ha kis közlekedéssel frisset kaphatok.
Szóval a baklava bolt jó hely, kihagyhatatlan, ha az ember arra jár. Antep baklava a neve a helynek. Családi üzemeltetésű hely ez is.
A kumpir
A kumpiros a fent elmesélt arabbal szemben van, az út másik oldalán, a Kottbusser Damm 73-ban.
A kumpir egy krumplis étel. NAGY krumplikat fognak és egy kályha kinézetű hatalmas tűzhelyben szerintem lassan megfőzik, hajában (a fenti képen a jobb oldalon látható fiókos valamiben). Amikor az ember kér egy kumpirt, akkor az eladó odaballag a kályhához, kivesz egy krumplit, majd felvágja, kiszedi a belsejét, azt összekeveri vajjal, tejjel , visszatölti a krumpliba és ehhez a kulimászhoz jön hozzá a feltét, ami a mexikói ragutól a salátáig minden lehet. Nagyon emberes adag, és 4-5 euró körül kerül egy ilyen, de kétfős kaja megint.
A képen egy vegyes kumpir van, tudom, hogy nem a leggusztább, de az íze jó. „Roppantul diétás” étel ez is.
A bolt elejét mutató kép bal oldalán az a nagy tölcséres gép egy hatalmas szotyipirító. Azzal még nem ismerkedtünk meg mert nem vagyok nagy szotyis, de mivel az előtte lévő ládákban mind különböző szotyik vannak, egyszer majd arról is tudok mesélni. Engem meglep, hogy ilyen sokféle szotyi van, egészen nagy magok is vannak az egyik ládában.
A sarki repi török – Ahol Berlinben jót lehet enni
A La Femme már egy „elegánsabb” étterem, az elegánsat úgy értse az ember, hogy le vannak törölve a padok és az asztalok is és pincér (!) van. Az eddig felsorolt helyeken az ember odamegy a pulthoz és kér.
A fenti kaja isteni finom! A nevére már nem emlékszem, de van benne lecsó, tojás, darált hús és az összhatás nagyon jó. Mellé a saláta és az oldajbogyó pedig isteni. Egy szezámos karikával szokták adni, ami az én normál kedvencem, de sajnos a Hermannplatzig kell érte mennem 🙁 Amúgy 2 db 1 euróba kerül és nem kicsik.
Itt is árulnak kumpirt, de itt nem olyan jó, viszont jobban néz ki.
Ohhh… a nagy kincs, ahol JÓ KÁVÉT LEHET INNI BERLINBEN!
Ez elsőre tök alapnak hangzik, mert miért ne lehetne jó kávét inni Berlinben, de … a németek „híg fost” isznak kávé helyett. Literszámra vedelik a híg löttyöt. Szörnyűűű! Nagyon messze áll az általunk megszokott kávétól, így ha egy átlag helyen kérsz egy cappuccinót, ne lepődj meg, hogy egy 3 decis híg folyadékot kapsz. De … van a Kottbusser dammon egy hely… vagyis egy oda nyíló pici téren a Böckhstraße 30 alatt keressétek ezt a mesebeli helyet, a neve Kaffeekirche
Mi van ott? Fuh… ez egy kávépörkölő üzem, ahol a világ különböző kávéültetvényeiről származó kávébabokat pörkölik frissen. Aztán… csak hogy érezzétek, hogy tényleg nagyon jó a hely 🙂 a baristák tényleg odafigyelve a részletekre elkészítik a kévédat. Ne arra számíts, hogy van 20 féle kávé, mert csak 5 féle kávé van, de az olyan, hogy a nap fénypontja lesz ha megiszod valamelyiket. Tökéletesek! A hely hétköznap nem olyan forgalmas de hétvégén örülhetsz, ha van egy asztal ahova leülhetsz, pedig ha olyan az idő még a bolt elé is kiülhetsz. Szóval ha jó kávét szeretnél, akkor itt keresd. Tanfolyamokat is tartanak itt!
A török pék a metrólejárónál. Ohh…
Berlinben a török pékség nem extra. Mi is egy törökhöz járunk reggeliért, bár a mi törökünk egy kicsit átlagosabb. Viszont a metró Schönleinstrasse (U8) megállójánál lévő török pék tök jó, de nem is lehetne más, hiszem az ő vásárlói főleg törökökből állnak. Családi vállalkozás ez is, van a morcos, munkában megfáradt idős apa meg a gyerekei. Ha arra jártok, érdemes bemenni és venni valamit. Nem a megszokott termékeket találod.
A Hol együnk jót Berlinben sorozat következő része a Karl-Marx-strasse vendéglátó létesítményeit veszi végig.
